26. Országos gála a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján

Idén huszonhatodik alkalommal került sor a Magyarországi Német Önkormányzatok Napjára, melyet alapesetben minden év január második hétvégéjén ünneplünk. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata – a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt egy év teljes kihagyás után és a fent említett időponttól eltérően – 2022. június 18-án a Budapest Kongresszusi Központban 15.00 órai kezdettel gálaműsort rendezett.

A rendezvény védnöke Johannes Haindl, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete volt, ünnepi beszédet mondott Klaus Streicher, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi követe.

A gálaműsor keretében átadták a magyarországi németek legmagasabb kitüntetéseit.

Hagyomány, hogy az ünnepi rendezvény résztvevőit a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke köszönti.

Englenderné Hock Ibolya asszony német nyelvű beszédét itt olvashatják.

Ünnepi beszédet mondott Klaus Streicher úr, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi követe.

A német nyelvű beszédét ide kattintva olvashatják.

Heinek Ottó sok éven át dolgozott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökeként. Az ő emlékére és tiszteletére az MNOÖ közgyűlése 2019-ben róla elnevezett kitüntetést alapított. A díj rendeltetése, hogy 40 év alatti magyarországi német tudósokat és kutatókat támogasson. A Heinek Ottó-díjat kiemelkedő magyarországi német témájú disszertációkért vagy tudományos publikációkért ítélik oda.

A Heinek Ottó-díjat dr. Bednárik János, az európai etnológia doktora kapta.

Bednárik János a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett tanár szakos mesterdiplomát német nyelv és irodalom, valamint néprajz szakon. Doktori tanulmányait is az ELTE Történettudományi Doktori Iskolájában, az Európai Etnológia programban végezte, 4 évig a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének tudományos munkatársa volt, majd 2018-ban summa cum laude minősítéssel doktorált az ELTE-n európai etnológiából.

2018 óta a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE történeti folklorisztikai kutatócsoportjának tudományos munkatársaként, 2020 óta pedig az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Néprajzi Intézete archívumának munkatársaként dolgozik.

2010 óta végez néprajzi és helytörténeti kutatásokat Budakeszin, 2014 óta pedig több kutatási projektben is részt vesz. Érdeklődési körébe tartozik a Budai-hegységben elő magyarországi németek története és kultúrája. Doktori témája az “Egyház és társadalom a 19. század második felében” volt, a tudományos fokozat megszerzése után is folytatta az ezzel kapcsolatos kutatásokat. A 8 éve tartó független kutatási projektjének címe: “Integráció és identitás. Három németországi magyar generáció integrációja és identitása”. Bednárik János tudományos tevékenységei közé tartozik még a muzeológiai munka, szemináriumvezetés és terepgyakorlat az ELTE-n, valamint a Museum digital nevet viselő leltárrendszer fejlesztésében való részvétel.

Az országos gála csúcspontja a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata legmagasabb kitüntetésének átadása volt. A Magyarországi Németségért Arany Dísztűt 1995-ben alapította az országos német önkormányzat, a díjat 1997-ben adták át első ízben az első országos gálán. A díj minden évben olyan magyarországi németeknek, más magyar állampolgároknak és külföldieknek adományozható, akik a nemzetiség érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és tevékenységükkel hozzájárultak a hazai németség nyelvének, tárgyi és szellemi kulturális örökségének, történelmi hagyományainak megőrzéséhez. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának közgyűlése az előzetesen benyújtott javaslatok alapján évente három díj odaítéléséről dönt. Ezúttal kivételesen hat személy kapta a díjat. Ennek oka az volt, hogy a 2021-ben kitüntetettek a koronavírus-járvány évében nem vehették át kitüntetésüket – ennek méltó pótlására is sor kerül. A kitüntetést Englenderné Hock Ibolya elnök asszony adta át.

A Magyarországi Németségért Arany Dísztűt 2021-ben az Esztergomi Német Önkormányzat felterjesztése alapján dr. Árkossy Ottóné vehette át.

Dr. Árkossy Katalin családja, az Osztheimer család a magyarországi német lakta Pilisszentivánról származik. Germanisztika és magyar nyelv és irodalom szakos tanulmányainak befejeztével dr. Árkossy Katalin az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatójaként mind diplomamunkájában, mind doktori értekezésében szülőfaluja, Pilisszentiván nyelvét és társadalmát kutatta: azt, hogy a helyi német szokások és hagyományok a kikényszerített asszimilációs folyamatok ellenére miképp tudtak fennmaradni az egykori bányásztelepülésen. Kutatásaiban mindvégig nagy hangsúlyt fektetett a hagyományátadásra és a kulturális identitás megújulását előmozdító különböző lehetőségekre, és ebben fontos szerepe volt a helyi dialektus és kultúra megismertetésének is.

Az ELTE Germanisztika Intézetében végzett munkája során hosszú évekig a Szakdidaktikai Tanszék vezetőjeként tevékenykedett. Miután prof. dr. Manherz Károly vezetésével 1994-ben megalakult a Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja, a magyarországi német és a kétnyelvű pedagógus-továbbképzések, valamint a posztgraduális képzések szervezési és koordinálási feladatait vette át. Sokéves tudományos munkásságát számos kiváló eredmény fémjelzi, így például a magyarországi német oktatásügyben a nemzetiségi tanterv kidolgozása, pedagógiai szakfolyóirat szerkesztése, a magyarországi németek nyelve és irodalma tantervfejlesztését célzó posztgraduális képzés és tanúsítvány életre hívása, a német szaknyelvi képzést kínáló kiegészítő szak indítása és megszervezése, ezenkívül nemzetiségi iskolák közötti számos projekt lebonyolítása, az Eichstätti Egyetemmel való együttműködés megvalósítása, de nagyszámú jelentős publikáció is köszönhető neki.

Dr. Árkossy Katalin 2006 óta az Esztergomi Német Önkormányzat képviselője.

A Németkéri Német Önkormányzat kezdeményezésére a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Német Önkormányzat közös felterjesztésére alapján a Magyarországi Németségért Arany Dísztűt 2021-ben Szauer Ágnes is megkapta.

Gyökerei a Tolna megyei Németkérhez kötik. Német-orosz szakos diplomáját a Pécsi Tanárképző Főiskolán és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. Gyermekkori emlékei és a német anyanyelve, melyet édesanyjától tanult, meghatározták egész életét: sokoldalú tevékenységéhez kiváló alapot biztosítottak a német énekek, táncok és történetek.

15 éven át oktatott leendő német nemzetiségi óvodapedagógusokat a Soproni Főiskolán, a nemzetiségi óvóképzésben új módszereket honosított meg. A váci Apor Vilmos Főiskolán a pedagógusképzésben töltött be oktatói szerepet, melyet jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen falai közt is folytat, a magyarországi német óvodapedagógusokat és alsó tagozatos nevelőket képző programban.

Közel 15 éven át a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője volt.

Budapesten él, de szülőfalujában, Németkéren a korábbi évekhez hasonlóan jelenleg is számos magyarországi német rendezvényt kezdeményez és szervez. Sok ötlet és azok megvalósítása fűződik a nevéhez, így egy alapítvány életre hívása, német nemzetiségi tanszék alapítása, a szülőfalujához kötődő történelmi, kulturális és kulináris kötetek sokaságának megjelentetése, de ezeken túl a néprajzi tevékenysége is kiemelendő, és kiállítások is köszönhetők neki. Egyetemi keretek között rendszeresen ad elő különböző magyarországi német témákban.

A Budapest 13. Kerületi Német Önkormányzat javaslata és a Fővárosi Német Önkormányzat felterjesztése alapján a Magyarországi Németségért Arany Dísztűt 2021-ben Wolfart Jánosné (született Stang Mária) is átvehette.

A Baranya megyei Babarcról származó, német-magyar szakos középiskolai pedagógus a budapesti Német Nemzetiségi Gimnáziumban, a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban és a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnáziumban is oktatott. Kiemelten fontos volt számára a tehetséggondozás, és egész pedagógiai pályafutása során igyekezett átadni mély ismereteit, valamint saját példáján keresztül is közvetíteni a magyarországi németség értékeit. Ennek is köszönhető, hogy egykori tanítványai közül ma is sokan aktív részesei a magyarországi német közéletnek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztika Intézetének tudományos munkatársaként részt vett a Magyarországi Német Nyelvi Atlasz elkészítésében, valamint nyelvtörténettel és dialektológiával is foglalkozott.

10 éven át három szinten is részt vállalt a magyarországi német nemzetiségpolitikában: lakhelyének, Budapest XIII. kerületének német önkormányzatában, a Fővárosi Német Önkormányzatban

és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közgyűlésében és oktatási bizottságában is aktívan közreműködött. Pedagógusként és az oktatási bizottság tagjaként részt vett az MNOÖ Wurzeln und Flügel (Gyökerek és szárnyak) című oktatási stratégiájának tartalmi és szakmai kidolgozásában.

Számos publikáció viseli a nevét, számára különösen a 2019-ben megjelent, Koch Valériáról társszerzőként írt életrajzi kötete, az In memoriam Valeria Koch, die es hätte geben können képvisel jelentős értéket a személyes érintettsége miatt.

A díjjal járó tiszteletdíjat Babarc katolikus templomi orgonájának restaurálására szülőfalujának ajánlotta fel.

A Nemesnádudvari Német Önkormányzat javaslatára a Magyar Németségért Arany Dísztűt 2022 Heltainé Panyik Erzsébet is megkapta.

Heltainé Panyik Erzsébet Nemesnádudvarról származik. A bajai Frankel Leó Német Nyelvű Gimnáziumban tett érettségi után Sopronban szerzett német nemzetiségi óvónői diplomát. Közvetlenül azután kezdte meg pedagógiai-nevelői munkáját szülőfaluja óvodájában; 1995-ben nevezték ki az említett intézmény vezetőjévé, onnan ment nyugdíjba. A nemesnádudvari németek kulturális örökségének megőrzése iránti erős közéleti elköteleződés jellemezte és jellemzi ma is a mindennapjait: évtizedeken át aktív tagja volt a helyi néptánccsoportnak, az utánpótlás biztosítására pedig gyermektánccsoportot alapított. 25 éven keresztül volt részese a helyi német önkormányzat munkájának, 13 éven át dolgozott a testület elnökeként. Egy cikluson keresztül országos szinten, az MNOÖ közgyűlésében, és még hosszabb ideig megyei szinten is küzdött közös ügyeinkért.

Munkájának maradandó eredményei egy impozáns falitábla archív fotókkal, helyi nyelvjárási utcanévtáblák elhelyezése, egy imakönyv, és egy CD saját gyűjtésű magyarországi német gyerekdalokkal. Neki köszönhető az is, hogy Nemesnádudvar és a németországi Neibsheim között politikai szinten és a polgárok szintjén is élénk partnerség alakult ki; hogy a faluban színvonalas német kórus működik, hogy nagyon sok magyarországi német kötődésű érték került be a helyi értéktárba, vagy hogy a helyi hitéletbe gyermekek és fiatalok is bekapcsolódnak.

Az Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége Huszák Gézánét jelölte a magyarországi németek legmagasabb kitüntetésére.

A Szigetújfaluból származó Huszák Gézáné (született Szeltner Ilona) életét a magyarországi német néptánchagyományok ápolásának szentelte. Pályája 1952-ben kezdődött, amikor tizenévesen csatlakozott a helyi néptáncegyütteshez. 27 évvel később átvette ennek az együttesnek a vezetését, és ebbéli pozíciójában még nagyobb hangsúlyt fektetett az utánpótlás-nevelésre, valamint új koreográfiák összeállítására. A tánccsoport vezetői posztját 2008-ig töltötte be. Neki, valamint a táncegyüttes nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően testvértelepülési kapcsolat jött létre Szigetújfalu és a baden-württembergi Waghäusel település között. A barátságok mellett fontos települési beruházások is köszönhetők e kapcsolatnak.

Huszák Ilona két cikluson keresztül volt tagja a helyi német önkormányzatnak, ebből négy évig elnökként. Több mint egy évtizeden át vezette az Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége kulturális bizottságát, az ezredfordulón pedig ő kezdeményezte az első regionális kulturális gálát és a rangos “Az északi régió németségért” díjat.

A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa táncszekciójának alelnökeként továbbképzések, tánccsoportok számára minősítők szervezésével és lebonyolításával, valamint néptáncoktatóknak szervezett szaktanácsadással is elkötelezetten foglalkozott, továbbá dolgozik tánchagyományaink ápolásáért. Szülőfalujában két évtizede az ő kezdeményezésére szerveznek nyári néptánc- és népismerettáborokat fiatalok számára.

A Tolnai Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége kezdeményezésére a Magyarországi Németségért Arany Dísztűt Lohn Zsuzsanna Éva asszony is megkapta.

A bonyhádi születésű Lohn Zsuzsanna Éva a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett, majd 1977-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett német-orosz szakos tanári diplomát. A német mint idegen nyelv öt éven át történő tanítása után új kihívások elé nézett: Budapestre költözött, hogy a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségénél dolgozzon kulturális és oktatási referensként. Fő feladatai közé tartozott a kulturális csoportok gondozása, a szövetség különböző rendezvényeinek szervezése, valamint tolmácsolás is.

A következő munkahelye 1982 és 2007 között a magyar közszolgálati rádió külhoni műsorainak főszerkesztősége volt. Egyebek mellett számos tudósítást készített a magyarországi németek legendás “Gruß und Kuss” című műsorába.

A rádióban töltött idő után a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tanította a leendő nemzetiségi pedagógusokat. Fő szakterületei a magyarországi németek története és néprajza, valamint a tanításmódszertan voltak.

Évtizedeken át fontos szerepet vállalt a Bonyhád és a németországi Wernau, illetve Hochheim közötti testvérvárosi kapcsolatok kapcsán felmerült különböző feladatokban. Számos németországi és külföldi előadása során sok információt közvetített népcsoportunkról.

Nevéhez fűződik egy imádságokat, gyermekverseket, meséket és magyarországi német szerzők műveit tartalmazó hangoskönyv megjelenése, valamint a Bonnharder Nachrichten címet viselő német nyelvű regionális folyóirat rendszeres kiadása. Lohn Zsuzsanna sokrétű tevékenységéről tanúskodik egy, a német testvérvárossal, Wernauval közösen készített kétnyelvű szakácskönyv, számos újságcikk, könyv- és egyéb fordítás, valamint egy német dokumentumfilmes csapat felügyelete és a magyarországi németekről szóló filmek elkészülte is.

Az országos gálán adtuk át arra érdemes fiataloknak a Koch Valéria-díjat is. A kitüntetést minden évben olyan középiskolások kapják, akik kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtottak, amellett pedig különösen aktívak a magyarországi német kulturális örökség ápolásában. Másrészt a díjat minden évben egy magyarországi német témájú, kiemelkedő színvonalú szakdolgozatért kapja meg egy egyetemista is. A díjat Manz Alfréd, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata oktatási bizottságának elnöke, valamint Koch Emil, az ifjúsági bizottság elnöke nyújtották át. Pontosan úgy, mint az Arany Dísztű esetében, a Koch Valéria-díjak kapcsán is most került sor a tavalyi kitüntetések átadására is.

Rendhagyó hagyományápoló tevékenységéért a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium egy végzőse részesült kitüntetésben.  A Kerekegyházán élő Bogár-Szabó András két nyelven nőtt fel. Lakhelyének környékén nincsenek német közösségek, de a fiatalember a hagyományőrzés és kultúraátadás új módját fedezte fel: stop-motion-animációkat készít, többek között magyarországi német témákban, melyek már számos elismerésben részesültek. Az inspirációt a nemzetiségi népismeret tantárgyból meríti. A Johanns Weg című trilógiája például a magyarországi németek betelepítését, az elűzetést és a mai fiatalok számára elérhető hagyományőrző lehetőségeket helyezi a középpontba. Több alkalommal vett részt nagy sikerrel a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár által rendezett Abgedreht című ifjúsági filmünnepen.

Bogár-Szabó András a Magyarországi Német Gyermekekért Egyesület (VUK) ifjúsági vezetője.

A fiatalon elhunyt magyarországi német költőnőről elnevezett díjat a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja egy tavaly végzett tanulója is átvehette.  Emmert Anett Eliza többnyelvű családban nőtt fel, az irodalmi német nyelv mellett két német nyelvjárást is elsajátított. Különleges családi háttere és személyes meggyőződése motiválják a sokoldalú hagyományőrző tevékenységét. Emmert Eliza iskolája német néptánccsoportjának aktív tagja, énekel az iskolai kórusban és az UBZ Nachtigallen dalkörben is. Rendszeres résztvevője a német nemzetiségi szavaló- és tanulmányi versenyeknek, valamint az Abgedreht ifjúsági filmversenynek is. Büszke tulajdonosa egy úgynevezett Ulmer Schachtel jogosítványnak, amely felhatalmazza arra, hogy látogatócsoportoknak bemutassa az iskolája területén álló betelepítési emlékművet. Aktív résztvevője a Bácskai Német Kultúregyesület programjainak.

Családjának minden tagja játszik valamilyen hangszeren, Eliza fuvolázik, így családként is szívesen muzsikálnak magyarországi német rendezvényeken.  Eliza a Magyarországi Német Fiatalok Közössége (GJU) aktív tagja, és kapcsolatokat ápol fiatal dunai svábokkal a világ több pontjáról is.

 Koch Valéria Díjat vehetett át a veszprémi Lovassy László Gimnázium egy tavaly végzett tanulója is. Tavaszi Krisztina Ajkarendeken, német nemzetiségi családban nevelkedett, melyben a magyarországi német kultúra ápolása generációk óta természetes. Évek óta aktívan vesz részt a helyi kultúregyesületek, valamint az Ajkarendeki Német Önkormányzat munkájában. Néptáncolni még óvodásként kezdett a helyi német tánccsoportban, nemzetiségi rendezvényeken szívesen működik közre moderátorként, a német nyelvű szentmiséken pedig rendszeresen felolvas; a helyi Német Nemzetiségi Népdalkör tagjaként közreműködött egy énekeskönyv szerkesztésében, az ajkarendeki nyelvjárásszótár hanganyagának feldolgozásában pedig vágóként tevékenykedik. Azt tervezi, hogy a következő ciklusban jelöltként indul majd a helyi német önkormányzati választásokon, hogy képviselőként folytathassa a munkát szülővárosában.

 A magyarországi németek étkezési szokásait kutatta szakdolgozatában Weimert Éva, a bajai Eötvös József Tanárképző Főiskola végzett hallgatója – ő mindenekelőtt ezzel érdemelte ki az idei Koch Valéria Díjat. A villányi származású fiatal diplomamunkájában a magyarországi német konyha sajátosságait vette górcső alá, kutatásához a közelmúltban megjelent receptkiadványokat is felhasználta. Munkája a jelenleg érvényben lévő magyarországi német oktatási előírások alapján készült, azokat figyelembe véve vizsgálta, hogy mely tartalmak és módszerek alkalmasak az ismeretek és szokások átadására a német nemzetiségi óvodai foglalkozások keretein belül. Weimert Éva gyermekkora óta a kulturális hagyományőrzés aktív résztvevője: gyermekként a Villányi Gyermektánccsoportban táncolt, 3. osztályos kora óta szaxofonozik, és évek óta a Villányi Ifjúsági Fúvószenekar tagja. A pécsi Koch Valéria Iskolaközpont tanulója volt, és gimnáziumi évei alatt hagyományőrző céllal az iskola fúvószenekarában is játszott. Az értettségi után a bajai Eötvös József Főiskolára jelentkezett, ahol 2020-ban szerezte meg német nemzetiségi óvodapedagógusi oklevelét. Egy szemesztert Németországban töltött. Weimert Éva a Magyarországi Német Gyermekekért Egyesület (VUK) ifjúsági vezetője.

2020 augusztusa óta a vecsési óvodában dolgozik, ahol a gyermekeknek a magyarországi német hagyományokat és a nyelvet szeretné átadni, valamint az óvodai dolgozók tánccsoportjához is csatlakozott.

 Knapp Dorottya Olimpia, a budapesti Eötvös József Gimnázium végzőse a 2022-es Koch Valéria-díj első díjazottja. Knapp Dorottya Olimpia Dunaharasztiból származik, hagyománytisztelő magyarországi német családban nőtt fel. Kisgyermekkora óta részt vesz különböző német nemzetiségi kulturális rendezvényeken – fellépő kulturális csoport tagjaként, társszervezőként vagy előadóként. Német nyelvű miséken is szívesen olvas fel. Az évek során a helyi “Lustige Herzen” táncegyüttes táncosaként, illetve a “Lustige Musikanten” zenekar harmonikásaként megélt hazai és külföldi fellépésekről szívesen számol be a Neue Zeitungban vagy a Haraster Zeitungban. Dorottya számos német nyelvi és szavalóversenyen vesz részt, gyakran bejutott az országos döntőbe. Nagyon elkötelezett, emellett nyitott az új dolgokra, és jó példát mutat a magyarországi német hagyományok megőrzésében. Dorottya német nemzetiségi pedagógus szeretne lenni, és ezzel párhuzamosan magyarországi német néptáncpedagógus-képzésen venne részt, hogy hozzájárulhasson a helyi tánccsoport utánpótlásának biztosításához.   

A díjat Schulteisz Anna, a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont tanulója is megkapta. Schulteisz Anna a gimnázium 12. osztályába jár, tudatos geresdlaki német családból származik, beszéli a helyi nyelvjárást. Nemcsak az iskolában mutatja meg identitását, azon kívül is elkötelezett a kultúránk és hagyományaink iránt. Az általános iskolában tagja volt a helyi tánccsoportnak, és már akkor különböző népismereti gyűjtőtevékenységeket folytatott. Szülőfaluja német önkormányzatának számos kezdeményezésében részt vesz: például hagyományos “sváb” recepteket gyűjtött és szerkesztett egy szakácskönyvhöz, gyermekverseket, dalokat és játékokat egy füzethez, szívesen vállal idegenvezetést, ha vendégek érkeznek Geresdlakra, és segítőként dolgozik a faluban tartott gyermektáborokban. 8 éve játszik szaxofonon, tagja a Koch Valéria Iskolaközpont fúvószenekarának, valamint a Pécsváradi Ifjúsági Fúvószenekarnak. E sokoldalú tevékenységének köszönhetően a népismereti órákon mindig lehet rá számítani, számos témában gyakorlati példákkal tudja alátámasztani a tanultakat. Anna már számos megmérettetésen ért el sikereket, többek között nyelvjárási kategóriában szavalóversenyeken. Nagyon büszke arra, hogy már több nemzetközi projektben is részt vett, miáltal népszerűsíthette a magyarországi németek értékeit.

 A 2022-es Koch Valéria-díjat Sztaskó Kira, a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium tanulója is átvehette. Sztaskó Kira Délegyházán él, de szülővárosának Dunaharasztit tekinti, ahol felnőtt. Számára a hagyományok ápolása korán kezdődött: először a helyi gyermektánccsoport tagja lett, majd fokozatosan bekapcsolódott a különböző hagyományápoló iskolai programok megvalósításába. Kira szenvedélyesen szereti a művészetet, gyönyörűen rajzol; díjnyertes alkotásainak jelentős részéhez magyarországi német témák – népviselet, a magyarországi németek betelepítése vagy éppen elhurcolása – szolgáltak inspirációként. A koronavírus-járvány idején különösen nagy buzgalommal készült a német nemzetiségi országos középiskolai tanulmányi versenyre: az ezzel kapcsolatos kutatásai során ismerkedett meg családtörténetének fontos mozzanataival. 2016 óta tagja a Fiatal Haraszti Svábok Egyesülete néptánccsoportjának, ahol magyarországi német identitása még tovább erősödött a hasonlóan gondolkodók között. Szívesen vesz részt néptánctáborokban itthon és külföldön, segít az egyesület programjainak szervezésében, beszámol ezekről a kezdeményezésekről a Neue Zeitungban vagy a helyi lapban, illetve cikkeket ír az iskola honlapjára. Kira művészetet szeretne tanulni, és művészi képességeit a magyarországi német népcsoport szolgálatába állítani.

A Koch Valéria-díjat Kreisz Dóra is átvehette, mégpedig a kulturális és egyesületi életben való részvételén túl a kiemelkedő diplomamunkájáért is. Kreisz Dóra Dunaharasztiból származik, 2021 januárjában diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán germanisztika alapszakon, német mint kisebbségi nyelv szakirányon. Szakdolgozatát a dunaharaszti Nepomuki Szent János-kultusznak szentelte, a Szent János-tisztelet különböző megnyilvánulásairól írt. Kreisz Dóra jelenleg az Andrássy Egyetemen tanul nemzetközi kapcsolatokat.

Gyermekkora óta érdekli a magyarországi németek történelme és kultúrája, különösen a néptánc- és népzenei hagyományaink. Tanulmányai mellett aktív tagja a Fiatal Haraszti Svábok Egyesületének: tagja a tánccsoportnak, de az utánpótlásról való gondoskodásban is nagy szerepet vállal, részt vesz kiállításokon, német nyelvű szentmiséken, segít ifjúsági táborokban, különféle rendezvények szervezésében és lebonyolításában. Különösen élvezi a moderátori feladatokat, illetve a rendezvények kommunikációs feladatait. Szívesen tudósít a Neue Zeitungnak és a Haraster Zeitungnak a különböző kezdeményezésekről. Kreisz Dóra a nemzetiségi politika területén is aktív: a legutóbbi parlamenti választások előtt lelkesen segített embereket regisztrálni a magyarországi német választói névjegyzékbe, és a közeljövőben maga is szeretne a helyi német önkormányzat tagja lenni.       

Minden kitüntetettnek szívből gratulálunk!

A gálán díjnyertes magyarországi német együttesek léptek fel.

A Szomódi Fúvószenekart 2006-ban alapították helyi zenészek, akik szülővárosuk és a magyarországi német fúvószenekari hagyományok megőrzése mellett kötelezték el magukat. Az együttes széles repertoárral rendelkezik, amely hagyományos német és cseh-morva dallamokat, valamint kortárs szerzők műveit foglalja magában. A gálára két darabbal készültek a neves zenekarvezető, Zsombók József hagyatékából, akinek unokáját, Zsombók Józsefet meghívták a fúvószenekar soraiba – ő játszott a nagydobon.

Először a népszerű polka, a “Der kleine Spielmann” hangzott el – trombitaszóló: Szám Ferenc; majd egy kevéssé ismert darab, a “Bim-Bim polka”.

A karmester: Varju László.

A babarci Kresz-Tóth duót magyarországi német körökben sokan ismerik. Kresz-Tóth Vivien és Kresz Antal 10 éve alkotnak egy párt az életben és a színpadon, harmonikával kísért magyarországi német népdalokkal örvendeztetik meg közönségüket. 2015-ben jelent meg első közös CD-jük “Lieder von Oma” címmel. Az elmúlt 7 évben rendszeresen fellépnek a mecseknádasdi Alte Kameraden Blaskapelle együttesével is. Három népdalt hallhattunk tőlük.

Az MNOÖ által fenntartott budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium kórusa már közel 25 éves. Női karnak indult, idővel azonban vegyeskarrá bővült. A repertoárjukban klasszikus kórusművek, magyarországi német népdalok, valamint gospelek és spirituálék szerepelnek. A fő céljuk azonban a magyarországi németek népdalkultúrájának ápolása és megőrzése. A gálán egy soroksári dalcsokor hangzott el.

Kórusvezető: Győrfi Zsuzsanna, harmonikakíséret: Zoltán Hídvégi.

Országos gálánk első részét a Taksonyi Fiatal Dunamenti Svábok Egyesülete Rosmarin tánccsoportjának produkciójával zártuk. A csapat idén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, és jelenleg mintegy 200 tagot számlál, akiknek többsége gyermek vagy fiatal.

A Rosmarin Tánccsoport mintegy 30 táncosa többnyire általános iskolás korú, e produkcióban azonban az egyesület további tagjai is részt vesznek. Az előadott koreográfia címe: “Fiú és lány”. Az együttes vezetője Winkler Andrea. A műsorszámot Schäffer Ildikó, az egyesület elnöke és Winkler Andrea állították össze.

A táncosokat a Heimatklang zenekar kísérte, a zenekar vezetője: Kassai Zoltán.

A Babarci Ifjúsági Fúvószenekart 53 évvel ezelőtt Ahmann György alapította helyi szülők és az iskola akkori igazgatója, Hock János közreműködésével. Az eredeti cél a hagyományos magyarországi német fúvószene megőrzése volt. A 70-es és 80-as évekbéli szokás szerint ez az együttes is úttörőzenekar lett, de a különlegességét az jelentette, hogy országszerte ez volt az egyetlen olyan úttörőzenekar, amelynek tagjai büszkén öltöttek sváb népviseletet.

Régi, eredeti, főként babarci zeneszámok, de modern dallamok is gazdagítják a repertoárjukat.

Ahmann György és fia, Ahmann Balázs vezetik az ifjúsági fúvószenekart, és gondoskodnak annak utánpótláséról is.

Nehéz csomag – ez a címe a Magyarországi Német Színház, hazánk egyetlen hivatásos, államilag támogatott, német nyelvű színháza legújabb produkciójának. Az említett előadás egy, a magyarországi németek elűzetéséről szóló audioséta. A történet több szereplő segítségével mesél bizonyos meghatározó eseményekről: az 1941-es népszámlálástól az 1946-os kitelepítésig, egy magyarországi német családon belüli különböző attitűdökről és érzésekről, emlékekről és a Németországba érkezésről. Ebből a produkcióból láthattak a nézők részletet, a gála színpadán Paula Donner, Melissa Hermann, Horgász Dezső, Sipos Eszter és Lotz Katalin, a DBU társulatának színészei, valamint Heil Henrik szerepeltek.

Az éneklés öröme és a régi hagyományok tisztelete fűzi össze Tillmann Flórát és Gász Dorinát: a két fiatal hölgy 2010 óta különböző kulturális rendezvényeken ad elő kétszólamú német népdalokat.

Mindketten aktívak a magyarországi német kultúra ápolásának más területein is:

tagjai a véméndi tánccsoportnak,

Flóra pedig

a véméndi fúvószenekarnak is.

Harmonikakíséret:

Emmert József.

A Németkéri Német Nemzetiségi Táncegyüttes 27 éve létezik, sok tagja már gyermekként csatlakozott az együtteshez a kezdeti években. A régi helyi szokások folyamatos dokumentálása és archiválása a tánccsoport egyik legfontosabb feladata, és bár egy-egy népszokásról önállóan szóló művek csak igen ritkán kerülnek színpadra, a koreográfiákba – helyi, de Magyarország más vidékeiről származó – hagyományos elemek is beépülnek. A táncosok nagy jelentőséget tulajdonítanak a népviseletek eredetiségének.

A gálán bemutatott koreográfia az együttes vezetője, Hermann Emil alkotása, a címe “Szép örökség”. A zenei kíséretet a Roger Schilling fúvószenekar biztosította Fricz József vezetésével.

A gála előtt és után, valamint a szünetben a Haraster Dorfmusik fúvószenekar gondoskodott a vendégek szórakozásáról. Az együttes 2007-ben alakult a Liszt Ferenc Egyetem hallgatóiból, hivatásos és amatőr zenészekből abból a célból, hogy a dunaharaszti tánccsoportok számára magas színvonalú zenei kíséretet biztosítson. Az együttes bővülésével olyan fúvószenekar alakult, amely nemzetközi elismerést hozott a magyarországi német fúvószene számára. A fúvószenekar vezetője Zwick András, a zenekart Kaszás Sándor vezényelte.

 

További képek a gáláról

Fotók: Bölcskey Miklós

Megosztás