Ez a bejegyzés több, mint 2 éve nem frissült, ezért lehetséges hogy a benne található információk elavultak!
▪ A bizottság megalakulásáról, legfontosabb feladatairól
„A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata történetében 2014-ben fordult elő először, hogy ifjúsági bizottság alakult. Ez egyrészt annak volt köszönhető, hogy ekkor aránylag sok fiatal került a közgyűlésbe, másrészt pedig annak, hogy egy ilyen testület megléte és működése az MNOÖ stratégiai célkitűzéseivel szorosan összhangban áll. A fiatalok jelentik ugyanis a folytatást, a nemzetiség érdekében kifejtett munkát ők viszik majd tovább. Még a bizottság megalakulása előtt sokat beszélgettünk arról, hogy melyek lehetnek majd azok a feladatkörök, amelyekkel foglalkoznunk kell. A kérdést azonban korántsem volt egyszerű megválaszolni, mégpedig egyrészt amiatt, mert sosem létezett még ilyen grémium, másrészt pedig amiatt, hogy a fiatalok a kultúrán keresztül az oktatásig az MNOÖ stratégiájában részletezett valamennyi területen jelen vannak. Végül egyik elsődleges feladatunkként a három országos német ifjúsági szervezet közti együttműködés támogatását jelöltük meg; épp emiatt megalakulásunkkor a három közgyűlési tagon kívül bizottsági szavazati jogot kapott a Magyarországi Német Fiatalok Közössége (GJU) és a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa egy-egy tagja is. A feladataink közé tartozik bizonyos, a fiatalokat érintő pályázatok elbírálásának az előkészítése, így például a Koch Valéria Díjé, amelynek odaítéléséről az oktatási bizottsággal közösen döntünk. Végül, de nem utolsósorban fontos feladatunk a magyarországi német fiatalok érdekképviselete. Egyébként nem mellékesen megjegyzem: ha valamivel nem értünk egyet, bizony kritikusan is megnyilvánulunk.”
▪ Aktuális projektekről
„Pillanatnyilag az a legfontosabb teendőnk, hogy elérjük azt, hogy 2019-ben minél több településen felismerjék: szükség van a fiatalokra a nemzetiségi önkormányzatokban, és ennek megfelelően lehetőséget is kell, hogy kapjanak. Igaz ez egyébként az országos német önkormányzatra is. Ha ugyanis most nem vonjuk be a munkába a huszonéveseket, akkor két-három évtized múlva elfogy az utánpótlás, kevesen lesznek, akik átveszik ezeket a feladatokat. Fontos tehát a tudás és a tapasztalat továbbadása.”
▪ A bizottság hozzájárulásáról az MNOÖ stratégiájának megvalósításához
„A legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy az MNOÖ 2020-ig szóló stratégiai célkitűzéseinek megvalósulását segítsük. Az azzal kapcsolatos, ránk vonatkozó elképzeléseinket számos fiatallal közösen az immár hagyományos ifjúsági konferenciánkon dolgoztuk ki. Ezeken az évente sorra kerülő tanácskozásokon a fiatalok szerencsére mindig szép számmal vannak jelen, és minden alkalommal olyan témákkal igyekszünk foglalkozni, amelyek az MNOÖ-stratégiával összhangban állnak. Amint azt már említettem, szeretnénk elérni például azt, hogy minél több fiatal vállaljon felelősséget helyi német nemzetiségi önkormányzatokban, de kulturális egyesületekben, sőt, akár országos szinten is. Létrehoztunk továbbá egy adatbázist, amelynek segítségével középiskolás diákokok német nemzetiségi egyesületeknél végezhetik a kötelező közösségi szolgálatukat. Emellett az országos ifjúsági egyesületek között is egyre jobb az együttműködés, szóval az ügyben is nagyot léptünk előre. Úgy gondolom tehát, hogy a céljaink eléréséhez jó úton haladunk, az ifjúsági bizottság lendületes hozzáállása pedig fenntarthatóan segíti az MNOÖ stratégiájának megvalósulását.”
▪ Koch Emilről
„Ófaluban születtem, oda jártam a német nemzetiségi óvodába, majd Mecseknádasdra, a kéttannyelvű általános iskolába. A Koch Valéria Gimnázium elvégzését követően a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi szakán végeztem marketinget. A német nemzetiségért végzett tevékenységem mindig is a hétköznapjaim része volt, így például soha nem éreztem különlegesnek azt, hogy például ’svábul’ beszélünk – egészen addig, amíg 2002-ben meg nem ismerkedtem meg a Magyarországi Német Fiatalok Közösségével. Ott, abban a szuper közösségben tudatosult ugyanis bennem, hogy ez egy különleges és nagyon jó dolog. Három évig voltam a GJU alelnöke, majd négy esztendőn át az elnöke. 2006-ban lettem először a helyi nemzetiségi önkormányzatnak, majd 2010-ben az MNOÖ közgyűlésének a tagja. Három alkalommal szerveztem meg azt, hogy a nemzetiségek labdarúgó-Európa-bajnokságára kijuthasson egy német nemzetiségi csapat. Az ott szerzett kapcsolatok révén pedig tavaly eljutottunk a Vatikánba, ahol találkoztunk a pápával és játszottunk a svájci gárdisták ellen. Van egy kislányom, akivel nyelvjárásban beszélek, Pécsett a Koch Valéria Iskolaközpont egyik óvodájába jár. Jelenleg egy multinacionális cégnél dolgozom kommunikációsként.“