MAGYARORSZÁGI NÉMET TANÖSVÉNYT ADTAK ÁT MÓRON
Mór, az ezerjó városa a legújabb magyarországi német tanösvény boldog tulajdonosa. A Szent István parkból induló és a Lamberg-kastély parkjában végződő tematikus utat az eső és a hideg ellenére számos látogató előtt adták át december 10-én délután. A tanösvény kialakítása a Móri Német Nemzetségi Önkormányzat projektje volt, amelyet a Német Szövetségi Belügyminisztérium a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatán keresztül nyújtott anyagi támogatással valósíthatott meg. Jelenleg 13 ilyen tematikus tanösvény létezik országszerte: 12 az adott helyen élő németek kultúrájával, történelmével és jelenével foglalkozik, egy pedig – a bajai – az egész magyarországi német népcsoport értékeiről ad áttekintést. A néhány száz méteres tanösvények igen népszerűek, ezért egyre több település vállalkozik arra, hogy a helyi német szervezetek és magánszemélyek önkéntes segítségével felkutatja a településen élt és élő németek értékeit, amelyeket táblák, kísérőfüzetek, interaktív installációk formájában mutat be a nagyközönségnek.
A móri tanösvény átadóünnepségén elsőként Törő Gábor, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében elmondta, Mór három neves szülöttje – a néhai Wekerle Sándor, háromszoros miniszterelnök, az egykori híres állatorvos, dr. Zimmermann Ágoston, valamint Radó Antal író-költő – mellett egy helyi közösségre igazán büszke: – Ez a helyi német közösség, amelynek tagjai megteremtették a móri szőlő- és borkultúrát, megtestesítik a sváb szorgalmat, ápolják a hagyományaikat, és a XVIII. század óta a legnagyobb adózók, akik részt vettek Mór várossá alakításában.
Waldmann-né Baudentisztl Éva, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az MNOÖ a 2014-ben megszületett stratégiájában kezdeményezte a magyarországi német identitás tartós erősítését. Az egyes helyi közösségekben e tekintetben konkrét projektként határozták meg német nemzetiségi tanösvények létrehozását: – A tanösvények olyan tematikus utak, amelyek az adott településen keresztül vezetnek, és a táblákon egy-egy téma köré csoportosítva nyújtanak információkat múltról és jelenről, helyi épületekről, szokásokról, a falu vagy város történetéről, a magyarországi németek jelentős személyiségeiről, vagy – mint itt, Móron – a közösségre jellemző munkafolyamatokról. Az alapos háttér- és forrásanyag-kutatás a tanösvény előkészítésének kezdete, amit aztán a gyűjtött anyag szakszerű feldolgozása, megfogalmazása, majd végül táblákon való megjelenítése követ.
Ezzel a tanösvénnyel Mór város német nemzetiségének egy újabb ékköve jött létre – hangsúlyozta Fenyves Péter polgármester, aki elismerését fejezte ki mindazok iránt, akik valamiképp hozzájárultak ahhoz, hogy e tanösvény révén az utcán járva-kelve helyiek és a városba látogató vendégek is megismerkedhetnek Mór történtének egy nagyon fontos szeletével.
Erdei Ferenc, a móri német önkormányzat elnöke köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a tematikus út létrejöttéhez, amely fontos feladatot hordoz: – Azok számára, akik az utcákon, a parkjainkban sétálnak, bemutatja a történelmünket, a hagyományainkat, és azt is, hogy a magyar kultúra a mienk nélkül nem lehet teljes. Sokak szerint Mór a magyarországi német kultúra egyik központja. Büszkék vagyunk arra, hogy az idősebbek a több mint 10 egyesületünk kötelékében adják át a fiatalabbaknak a kulturális hagyományainkat, és arra is, hogy az óvodától a középiskoláig lehetőséget biztosíthatunk arra, hogy a gyermekek és fiatalok ne csak a német nyelvet tanulhassák, hanem nemzetiségünk kultúráját is megismerhessék.
Werner Gábor szakértőként vett részt a tanösvény kialakításában. A szakember szerint nem volt könnyű feladat a Dél-Dunántúlról származóként és Pécsett élőként a projektet figyelemmel kísérni: – Nemcsak a távolság jelentett olykor akadályt, hanem előfordult, hogy a jelentős különbségek is fejfájást okoztak. A személyes találkozókon túl a modern technológia segítségével az online térben azonban rendszeresen találkozhattunk és eszmét cserélhettünk. A móri németekről szóló korábbi könyvek és fennmaradt szövegek felgyorsították a munkánkat. Szerencsére a helyieknek volt egy elkötelezett, energikus projektvezetőjük Zsilvölgyi Angéla személyében, aki lelkiismeretesen kísérte és vitte előre a munkát. Kiváló csapatot állított össze. Az egyes állomások előkészítését egy-egy személyre bízta, aki koordinálta az anyagok összegyűjtését, a tábla és a kísérőfüzet tartalmának elkészítését. Reméljük, hogy az eredmény mind tartalmilag, mind vizuálisan sokaknak tetszeni fog, és a tanösvény látogatói számára hasznos és érdekes lesz.
Az Ambrózy Tamás plébános és Veres Péter lelkész által megáldott és újonnan átadott tanösvény bejárása előtt Zsilvölgyi Angéla projektkoordinátor rövid betekintést nyújtott a jelenlévőknek az elmúlt hónapok és évek munkájába, valamint annak szimbolikáját elmagyarázva a tematikus út mindenekelőtt Schwartz Alajos kutatásaira építő tartalmába: – Egy körülbelül húsz fős csapatot alapítottam azzal a céllal, hogy a móri német egyesületek, intézmények és más elkötelezett emberek segítségével emléket állítsunk a magyarországi német értékeinknek, az ezzel kapcsolatban felhalmozott tudásnak, a hagyományainknak. A tanösvényünk mottója: „az ezerjó örökségünk nyomában”. A szőlőtőkét választottuk vezérmotívumunknak. A móri németek élete hasonlít a várost szimbolizáló szőlőhegyek életéhez. Az itt letelepedett németek gyökeret eresztettek. Az elültetett szőlőtőkék erős, életet adó tőkékké fejlődtek. Az emberek megélhetését a szőlőművelés adta. A móriak úgy vélték, hogy a szőlőskert képes nekik otthonul szolgáló házat adni. Ahogy a növény levelet hajt, úgy építették tehát a házaikat és pincéiket a szőlőtermésből és a borból származó jövedelmükből. Ahogy a szőlő a viharos időjárással dacolva a karóba kapaszkodott indáival, úgy leltek az itt élő emberek a kapucinusokban gazdasági és lelki támaszra. Ahogy a növény egy idő után virágba borul, úgy tudott közösség olyan nagyságokat kinevelni magából, akik országos szinten is fontos személyiségekké váltak. Mellettük – mint a virágból kinövő termés – a móri svábok különleges vendégszeretete, gasztronómiája, visszafogott öltözködése és kultúrája alakította életüket. Ahogyan a növénynek állandó gondozásra, a gyökérnek folyamatosan táplálékra van szüksége, és ahogyan a szőlőkben is gyakran ásták vissza a cefrét, mondván, hogy semmit sem szabad elpazarolni, úgy kell nekünk, a mai utódoknak visszatalálnunk a hagyományainkhoz, és azokat tovább kell őriznünk, hogy mindezt folytathassuk és hogy fennmaradhassunk.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata méltán büszke arra, hogy immár 13 tanösvény létezik, amelyek a Német Szövetségi Belügyminisztérium támogatásával, az MNOÖ kezdeményezésére és közreműködésével épültek ki. Ezek a tematikus utak mindenütt az adott település büszkeségévé váltak, megvalósításuk mögött önkéntes elkötelezettség és munka áll. Kívülről nézve egységesek: a táblák, azok tartószerkezetei hasonlóak, és mindegyik tartalmát egy-egy meghatározott vezérelv szerint alakították ki. Mindez azt jelzi, hogy egy nagy hálózat részei. Tartalmukat tekintve azonban különbözőek, hiszen mind-mind egy adott település sajátosságait szemléltetik, éppen ezért együttesen arról mesélnek, hogy milyen sokszínű a magyarországi német közösség.