Ez a bejegyzés több, mint 2 éve nem frissült, ezért lehetséges hogy a benne található információk elavultak!
Ugrás volt az ismeretlenbe, amikor a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2015-ben felkért két települési német önkormányzatot – a somberekit és a pilisszentivánit –, hogy azok egy próbaprojekt keretében készítsék el a maguk német nemzetiségi tanösvényét. A két létesítmény felülmúlta az előzetes elképzeléseket: helyi intézmények és civil szervezetek társadalmi munkájának eredményeképp különleges, a község németségére jellemző értékeket sikerült felkutatni. A kezdeményezés működőképességét igazolta az idő, hiszen a mindössze néhány száz méteres ösvények látogatottsága az elejétől fogva folyamatosan növekszik. Az országos német önkormányzat így továbbvitte a projektet: ez év tavaszán elkészült a tarjáni tanösvény, röviddel azután a fekedi is. Augusztus 18-án pedig sor került az első vezetésre a mecseknádasdi útvonalon; az alkalom egy háromnapos jubileumi ünnepségsorozat része volt, ugyanis pontosan 300 éve annak, hogy a helyieknek a németországi Frammersbach községből származó ősei e baranyai faluban leltek új hazára.
A tanösvény megalkotásból sokan kivették a részüket: helyben élő nyugdíjasok, táncosok, borászok, zenészek, önkéntes tűzoltók, iskolások, óvodások, vállalkozók, magánemberek, valamint Frey Mária szakértő; a munkálatokat a német önkormányzat vezette. A költségek jelentős részét az a 6000 eurós támogatás fedezte, amelyet a Német Szövetségi Belügyminisztérium az országos német önkormányzaton keresztül különített el e célra. Az összeget a mecseknádasdiak jelentős önrésszel egészítették ki.
– Településünk vezetésének egyik legfontosabb célja az, hogy a helyben élő németség beolvadását többféle eszköz segítségével lassítsa – hangsúlyozta az ünnepségen dr. Wekler Ferenc polgármester.
A köszöntőt követően hétállomásos időutazásra invitálták a vendégeket. Három nemzedék tagjai voltak a tanösvény alkalmi idegenvezetői. Útközben Christian Holzemer, a németországi testvértelepülés, Frammersbach elöljárója szólt az egybegyűltekhez: – Ma a közös gyökereinkre is emlékezünk. Helyesnek tartom, hogy felmerül a mecseknádasdiakban a kérdés, honnan érkeztek, és az is jó, hogy beszélgetünk arról, hogy a múltban mi minden kötött össze bennünket. Hoztunk egy meglepetést: egy tölgyfacsemetét, amelyet együtt ültetünk el. Emlékeztessen bennünket arra, hogy bár mindig új gyökereket kell eresztenünk, de sosem szabad elfelejtenünk a régieket.
– A tanösvény kifejezést két perspektívából is megközelíthetjük: egyrészt a tanítás, másrészt a tanulás oldaláról – fejtette ki Englenderné Hock Ibolya, az MNOÖ oktatásügyekért felelős tanácsnoka. – Mindkét nézőpont érdekes az esetünkben, hiszen miközben mi információkat közlünk magunkról, addig a látogatók tanulnak, tapasztalnak rólunk. És hogy mitől magyarországi németek a tanösvényeink? A válasz az országos német önkormányzat oktatási stratégiájában foglalt projekt célkitűzésében rejlik: nevezetesen az, hogy erősítsük a német közösségeink identitását. Azt szeretnénk, hogy a tanösvényeink az adott települések büszkeségeivé váljanak, hiszen közösségi összefogással jöttek létre. Reméljük, hogy a előkészületi kutatások során minden résztvevő sok újdonsággal, értékes információval szembesül a saját szülőfalujával, -városával kapcsolatban. Azt hiszem, e célok itt, Mecseknádasdon maradéktalanuk teljesültek.