Ez a bejegyzés több, mint 2 éve nem frissült, ezért lehetséges hogy a benne található információk elavultak!
A pünkösdi hétvége szombatján kettős ünnepet ültek Tarjánban: egyrészt hazánk 14 településéről fogadtak összesen 54 kézműves-kiállítót, másrészt ezen a napon mutatták be azokat a tanösvény-táblákat, interaktív játékokat, valamint további érdekes tartalmakat hordozó vezetőfüzeteket, amelyek együttesen adnak átfogó képet a tarjáni németekről.
– Aki áttanulmányozza a tanösvény állomásait, az a kézműveseket is még jobban megbecsüli – fogalmazott köszöntőbeszédében Miskovics Mária. A Tarjáni Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy az információkkal ellátott bemutató útvonal sok munka, kutatás, egyeztetés és komoly összefogás eredményeként jött létre.
Aki bejárja, az a helyben és a környéken élő németségre jellemző információkkal gazdagodhat: megtudhatja például, hogy a tarjáni németeket mi köti össze a Fekete-erdővel; hogy a helyiek milyen rafinált módon rejtették el a gabonájukat; hogy az Elvira és Izabella nevek Tarjánban női nevek helyett inkább minek a megjelölésére használatosak; vagy hogy a méltán híres helyi fúvósoknak miért jelent sokat egy régi fonott láda – magyarázta beszédében dr. Erb Maria egyetemi docens. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarországi Németek Kutatóközpontjának tanszékvezetője immár 25 éve ápol szakmai és személyes kapcsolatot Tarjánnal. Szakértőként vett részt a tanösvény létrehozásában: – Adjon ez a tanösvény a tarjániaknak tartást, legyenek büszkék arra, amit az őseik tíz nemzedéken, csaknem háromszáz esztendőn át megteremtettek! És hasson a tanösvény megléte egyúttal ösztönzőleg is: figyelmeztessen bennünket azon kötelességünkre, hogy az őseinktől kapott örökséget tisztelnünk, a nyelvünket és kultúránkat pedig ápolnunk kell, és továbbadnunk a jövő nemzedékeinek.
Hazánkban összesen több mint négyszáz településen élnek jelentős létszámban németek – történetük, nyelvjárásuk, népszokásaik és viseletük mind-mind egyedi. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a 2010-ben kidolgozott oktatás-nevelési stratégiájának egyik célkitűzését valósította meg, amikor a német településeken működő iskolákat és egyéb intézményeket, civil szervezeteket együttműködésre ösztönözte, aminek eredményeképp német nemzetiségi tanösvények jöttek, illetve jönnek majd létre. A dél-dunántúli Somberek és a Budapest közeli Pilisszentiván után most egy újabb, ezúttal Komárom-Esztergom megyei település alkotta meg a maga tematikus útvonalát, két további településen – Fekeden és Mecseknádasdon – pedig jelenleg is dolgoznak egyen-egyen, és hamarosan megkezdődhet újabb három létrehozása. Valamennyi a Németországi Szövetségi Belügyminisztérium támogatásával épülhetett meg.
További információk: www.lehrpfad.hu