Englenderné Hock Ibolya: „A fejlesztendő területekre kell összpontosítanunk”

Kulcskérdésekről tanácskozott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közgyűlése

Költségvetés, stratégia, egy közvélemény-kutatás eredményei, beruházások és kitüntetések – ezek a témák álltak a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közgyűlésének legutóbbi, meglehetősen hosszúra nyúlt ülése középpontjában. A tanácskozásnak november 27-én az önkormányzat által fenntartott pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium adott otthont.

GAZDÁLKODÁS

Gyorsan lezajlott az idei büdzsé negyedik módosításának, valamint a jövő évre vonatkozó költségvetési javaslatnak a tárgyalása és elfogadása. Elhangzott, 2022-ben az önkormányzat összesen 7,22 milliárd forinttal, halmozódásmentesen 4,5 milliárd forinttal gazdálkodik. A folyamatos bővülés örömteli, ugyanakkor óriási felelősséggel és rengeteg munkával jár – emelte ki az MNOÖ elnöke, Englenderné Hock Ibolya. A jövő évi költségvetés egy új eleméről külön határozat is született: 2022. január 1-től a képviselők tiszteletdíjban részesülnek majd. Ők ez idáig önkéntes munkával irányították a magyarországi német közéletet, a testület a mostani döntéssel csatlakozott ahhoz a lehetőséghez, amellyel mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése él.

Jelentősen megnövekedett az önkormányzati alkalmazottak szaktudást igénylő, illetve adminisztratív feladatainak mennyisége, így a döntéshozó testület arról is határozott, hogy a jövő év elejétől az MNOÖ Hivatalában egy teljes állású, a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtárban pedig félállású munkatárssal bővülhessen az alkalmazotti létszám.

STRATÉGIA

Alapvetően nem változik, bizonyos részleteket illetően azonban módosul az MNOÖ 2020-ban lejárt stratégiája. A 2015-ben kidolgozott útmutató az első efféle, írásban lefektetett alapdokumentuma volt az önkormányzatnak, amely egy „Nyelv-identitás-összetartozás” címet viselő, alapvetéseket összefoglaló bevezetőt követően a német nemzetiségi politika, oktatás-nevelés, kultúra, ifjúságügy és kommunikáció területeit taglalja. A stratégia mentén elkönyvelhető eredményeket, az elért és el nem ért célokat négy, szakértőkből álló munkacsoport értékelte – arról az önkormányzat hamarosan széles körű tájékoztatást nyújt. Az új célok, az azokhoz kapcsolódó indikátorok, valamint az azok teljesüléséhez hozzájáruló projektötletek gyűjteménye várhatóan jövő februárra készül el.

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS

Identitást és nemzetiségi politikához való viszonyt vizsgált egy, ez év őszén az MNOÖ megbízásából a magyarországi németek körében végzett reprezentatív közvélemény-kutatás. Összesen több mint 1200 felnőtt véleményét gyűjtötték be személyes megkérdezés útján, illetve online kérdőív segítségével. A megkérdezettek társadalmi-demográfiai arányai megközelítőleg azonosak voltak a közösség egészének arányaival. A „nyelvhasználat és identitás” kérdéskörben érkezett válaszok szerint a válaszadók 89 százaléka a német közösséghez tartozónak vallotta magát, 80 százalékuk tagja valamilyen német nemzetiségi szervezetnek. A kutatásból kiderült, hogy az önkormányzat ismertsége és elismertsége a magyarországi németek körében meglehetősen magas, noha elgondolkodtató a képviselők viszonylag alacsony ismertsége, valamint az intézmények (önkormányzat, parlamenti képviselet) összekeveredése. A megkérdezettek nemzetiségi politikai aktivitására jellemző, hogy a válaszadók 88 százaléka szavazott 2019-ben a helyi nemzetiségi önkormányzati választáson. Az is világossá vált, hogy a magyarországi németek számára fontos a német nemzetiség politikai képviselete, ugyanakkor észrevehető az értékek csökkenése: míg a 2018-as parlamenti választásokon a válaszadók 84%-a vett részt, addig 2022-ben már csak 76%-uk tenné ezt meg. – A kutatás szerint a legjobb értékelést mind az MNOÖ, mind a parlamenti képviselet kapcsán az elköteleződés és a hitelesség mint jellemző kapta, míg a legalacsonyabb értéket a pártsemlegesség tekintetében mérték. Összességében meglehetősen pozitívnak értékelem az eredményeket – fejtette ki Englenderné Hock Ibolya –, de azokból feltétlenül le kell vonnunk bizonyos következtetéseket, és mindenekelőtt a fejlesztendő területekre kell összpontosítanunk. Az legutóbbi kabinetülésen már az ezzel kapcsolatos első lépéseket fontolgattuk.  A közvélemény-kutatás részletei a csatolt dokumentumban megtekinthetők.

FŐBB TEVÉKENYSÉGEK, BERUHÁZÁSOK

Schubert Olívia elnökhelyettes írásban foglalta össze az országos önkormányzat elmúlt kéthavi legfontosabb feladatait. A beszámolóból kiderült, hogy a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központtal közösen az MNOÖ az idei évben is sikeresen bonyolította le a nemzetiségi pedagógus-hallgatói ösztöndíjprogramot, az anyagországi kapcsolatok tekintetében számos alkalommal egyeztettek a Német Szövetségi Belügyminisztériummal és a német nagykövetséggel az idén záruló, valamint a jövő évre tervezett közös projektekről. A tájékoztató szerint az MNOÖ munkatársai folyamatosan dolgoztak a már említett közvélemény-kutatás és stratégia-aktualizálás sikerességén, mint ahogy a jövő évi országgyűlési választásokra való felkészülésen is. Kiderült, elkészült és november végén élessé is vált az MNOÖ új honlapja. Englenderné Hock Ibolya elnök kiemelte, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata az infrastrukturális beruházásokat az idei évben is sikeresen bonyolította le. Állami támogatások segítségével idén zárult a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont Szőnyi utcai óvodájának bővítése, renoválása és az általános iskolai szárny elektromos hálózatának felújítása, valamint az országos önkormányzat budapesti székházának korszerűsítése. Jelenleg is zajlanak, illetve előkészítés alatt állnak a munkálatok a Veszprémi Német Házon, a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium tetőszerkezetén, valamint a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium épületén, belátható időn belül pedig a pécsi Lenau Ház bővítésére és felújítására kerülhet sor.

A PARLAMENTI KÉPVISELŐ BESZÁMOLÓJA

Ritter Imre német nemzetiségi országgyűlési képviselő összefoglalta a 2014 és 2021 közötti parlamenti képviselet szerinte legmeghatározóbb eredményeit. Kiemelte, hogy az elmúlt hét évben az országos nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását közel a duplájára sikerült emelni, emellett a kormány létrehozott egy immár 3 milliárd forintos beruházási-felújítási keretet az országos önkormányzatok által fenntartott nemzetiség intézmények számára. Mint elmondta, a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása a négyszeresére, feladatalapú támogatása pedig a két és félszeresére emelkedett; a nemzetiségi kulturális és oktatási autonómia megvalósítása tekintetében hangsúlyozta, hogy immár 49 német nemzetiségi önkormányzat tart fenn összesen 69 nemzetiségi köznevelési intézményt – ezen intézmények részére ugyancsak 3 milliárd forintos beruházási-felújítási pályázati keret áll rendelkezésre. A képviselő szerint a nemzetiségi pedagógus-ellátottság és -képzés terén is jelentős előrelépések történtek: emelkedett a nemzetiségi pedagógus-pótlék, közben pedig a nemzetiségi pedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszer és a képző egyetemek-főiskolák célzott támogatása segíti az utánpótlás biztosítását. A nemzetiségi civil szervezetek működési támogatását négy és félszeresére sikerült emelni, a nemzetiségi kulturális programok támogatását több mint hatszorosára, az anyanyelvi diáktáborok finanszírozása pedig tizenháromszorosára nőtt. Ritter szerint a nemzetiségek támogatása a parlamenti képviselet óta összességében közel a hatszorosára emelkedett.

IFJÚSÁGI KONFERENCIA

Az MNOÖ ifjúsági bizottságának elnöke részletes tájékoztatót terjesztett a közgyűlés elé, amelyben az október végén megtartott 6. országos ifjúsági konferencia eredményeit taglalta. Koch Emil elmondta, hogy a háromnapos tanácskozást követően két jelentős záródokumentum látott napvilágot: egyrészt egy olyan elemzés, amelyben a magyarországi németség erősségeit, gyengeségeit, a német nemzetiségi létben rejlő lehetőségeket és a közösséget érintő veszélyeket részletezi a fiatalok szemszögéből nézve; másrészt egy, a jövő évben esedékes népszámlálásra vonatkozó kommunikációs stratégia, amelynek célja a fiatalok megszólítása.

KITÜNTETÉSEK

Kitüntetésekről is döntött a közgyűlés: a 2022-re tervezett országos gálán három középiskolás és egy egyetemista fiatal tevékenységét Koch Valéria-díjjal, egy fiatal kutató munkáját Heinek Ottó-díjjal, három személy tevékenységét pedig az életműdíjnak tekinthető Arany Dísztűvel ismeri el az önkormányzat.