Ez a bejegyzés több, mint 2 éve nem frissült, ezért lehetséges hogy a benne található információk elavultak!
Mivel a „Hemmlrenng” nyelvjárási kifejezés (magyarul szivárvány) és német megfelelője, a „Regenbogen” csöppet sem hasonlít egymásra, a szó jelentését ez idáig minden bizonnyal csak a hajósi nyelvjárást beszélők ismerték. Mostantól azonban közkinccsé váltak e különleges – még a szomszédos településeken élő németek számára is idegenül hangzó – dialektus nyelvi finomságai.
Az ünnepélyes könyvbemutató vendége volt a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke is. Heinek Ottó köszöntőjében elismerően nyilatkozott a kezdeményezésről: – A szótár készítése közben e csodálatos és egyedi nyelvjárást még beszélő szakemberek, lelkes fiatalok és a különböző generációk képviselői dolgoztak együtt. Nagyon magas színvonalú kiadvány készült. A régi, részben archaikus dialektusainkat sajnos gyakran illették lekicsinylő jelzőkkel. A fogalmak, szólások, mondatok e páratlan gyűjteménye azonban a legjobb bizonyíték ennek ellenkezőjéről: egy fantasztikusan gazdag nyelv tárul ugyanis az olvasó, hallgató elé. Még sok hasonló szótár elkészültét kívánom!
A szótár létrehozásának gondolata a helyi fiataloktól származik – erre már Knehr István ötletgazda emlékeztetett beszédében: – Tánccsoportunk egyik fellépését követően arról beszéltünk, hogy össze kellene gyűjteni a sváb szavakat, amelyeket már csak az idősebb generáció ismer. Létrehoztunk egy Facebook-csoportot, ahol megoszthattuk egymással a kifejezéseket, szólásokat, mondókákat. Hamar éreztük, hogy ez a kezdeményezés sokak számára fontos.
A fiatalok az összegyűjtött szószedettel Schön Mária néprajzkutatóhoz fordultak, aki megduplázta a szavak számát. – Ő volt az, aki lelket lehelt a szótárba: rendszerezte a kifejezéseket, és azokat a több évtizedes kutatómunkájának köszönhető kimeríthetetlen kincsesládájából vett példamondatokkal, mondókákkal és közmondásokkal bővítette ki, végül pedig a hajósi sváb nyelvjárást rendszerező leírással egészítette ki – mesélte Szauter Terézia, a helyi német önkormányzat tagja, aki egyébként nyelvtanár. Ő látta el a bejegyzéseket az irodalmi német megfelelőjükkel, és kezdeményezte, hogy a szótár hangoskönyv alakban is megjelenjen, hogy a kései generációk esélyt kapjanak a szokványos írásjelekkel nehezen leírható nyelvjárási kifejezések helyes kiejtésére. – A kötet végül a régi paraszti világ lenyomata is lett, hiszen nagy számban tartalmaz a fölművelés-állattenyésztés során használt eszközökre vonatkozó kifejezéseket, de ugyanúgy megtalálhatók benne az ünnepekkel kapcsolatos szavak, egyéb szójárások, sőt, még káromkodások is, továbbá visszatükrözi a hajósiak sajátos humorát.
A szótár melléklete a hangoskönyv: valamennyi nyelvjárási szóra és mondatra rákattintva a dialektust hitelesen beszélő Schön Mária és Bohner Ignác hangján hallgatható meg azok kiejtése.
A könyvbemutató valódi nyelvünnep volt: a szótárban feldolgozott nyelvjárás gyermekek, fiatalok és egy idős zenész előadásában, mondókák, dalok és vidám történetek formájában hangzott fel. És hogy mennyire más a szomszédos települések dialektusa, azt egy Nemesnádudvarról meghívott vendég mutatta be: az „Férjhez akarnak adni” címet viselő vicces nyelvjárási története a „sváb sarok” települései közötti, sok évtizedes rivalizálásról mesélt – arról a versengésről, amely napjainkban már legfeljebb csak a különböző nyelvjárások szépsége kapcsán érhető tetten.