Kisvárosi németek nyomdokain

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata büszkén mutatja be országos tanösvényhálózatának új tagjait: a közelmúltban két új tematikus útvonalat is átadtak, mégpedig az egyaránt baranyai Mohácson és Pécsváradon. Az érdeklődők így már országszerte összesen tizenegy településen kereshetik fel a helyi német közösség értékeit felvonultató sétautakat. A mindössze néhány száz méteres tanösvények évek óta nagy népszerűségnek örvendenek. Örömteli, hogy egyre több város és falu vállalja, hogy intézményei és civil szervezetei önkéntes közreműködésével feltárja, táblákon, interaktív installációkon és kísérőfüzetekben bemutatja a helyi németség múltját és jelenét.

A december 17-i ünnepélyes átadó óta Mohácson is látogatható egy német nemzetiségi tanösvény. A mintegy 17.000 lakosú település a Duna jobb partján, Magyarország horvát határának közelében található. Leginkább az itt élő horvát nemzetiség évente megrendezett karneváljáról, a busójárásról ismert, de jelentős a történelmi kisváros magyarországi német jellege is. Az azonban némileg eltér a környékbeli falvakétól: egyrészt mert a helyi németség életét nagyban meghatározta a Duna közelsége, másrészt mivel a városban a környező német falvak jellegzetességeinek izgalmas szintézise figyelhető meg. A vadonatúj tanösvény koncepciója pontosan e sokszínű egységen alapul. Minden állomásán egy-egy helybéli személyiség történetén keresztül mutatja be a települési jellegzetességeket, miközben egy, a magyarországi német népcsoportra általában jellemző kép is kirajzolódik. Az összesen hét, kétnyelvű táblákkal ellátott megálló, és az azokhoz tartozó, gazdagon illusztrált kiadvány érdekesen kalauzol végig a kisvárosban élő német közösség történelmén, kultúráján és jelenén.

A fagyos hideg ellenére nagyszámú vendég vett részt a tematikus útvonal ünnepélyes, zenei keretbe foglalt átadásán. Hahnerné Feth Gabriella projektvezető, a Mohácsi Német Önkormányzat elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy ha a magyarországi németekről szeretnénk beszélni, akkor ahhoz aligha választhatnánk jobb helyszínt Mohácsnál: – Nemcsak azért, mert a Duna partján állunk, annál a folyónál, amely a XVIII. században Magyarországra érkező német telepesek fő útvonala lett, hanem azért is, mert vélhetően itt kezdődött minden: a tőlünk mindössze néhány kilométerre található csatamezőn 1526-ban az oszmán seregek elsöprő győzelmet arattak a magyarok felett. A 150 éves török hódoltság elnéptelenedett falvakat, műveletlen területeket hagyott maga után, melyeket földesuraik igyekeztek új telepesekkel benépesíteni. Így érkeztek a XVIII. század elejétől a németek Magyarországra. A tanösvényünk állomásain elhelyezett információs táblák és a hozzájuk tartozó kísérőfüzetek sok új és érdekes információval szolgálnak a mohácsi németekről: a telepesekről, akik a mohácsi anyakönyvi bejegyzések tanúsága szerint 1770 körül érkeztek ide, és akik az egykori postaút mellé, a Német utcában, a mai Kossuth Lajos utcában telepedtek le. És azokról a sváb családokról, akik 200 évvel később, az 1960-as években a környékbeli falvakból Mohácsra költöztek és itt új életet kezdtek. A hajómolnárokról és halászokról, akik a Dunával együtt lélegezve, generációkon át végezték a munkájukat. A harmonikatanárról, aki évtizedeken keresztül a tanításnak szentelte életét; és azokról a nemzetiségekről, akik városunkban több évszázada békében élnek együtt.

– Az emlékezés az egyik legfontosabb dolog az ember életében, és talán éppen az erre való képesség késztette a német önkormányzatot e tematikus tanösvény kiépítésére – emelte ki köszöntőjében Pávkovics Gábor polgármester. – Mohács soknemzetiségű város, nemzetiségi önkormányzataink nagyon fontos munkát végeznek, nem dokumentumokban léteznek, hanem tevékenyen ápolják hagyományaikat, és emlékeztetik gyermekeiket arra, hogy honnan érkeztek. Ennek ékes példája e tanösvény, amely nemcsak turisztikai látványosság, hanem nagyon komoly információs bázis is; emlékeztet minket arra, hogyan települtek a németek Mohácsra, milyen életet éltek a városunkban. A németség azóta is Mohács egyik legértékesebb népcsoportja.

Mindkét eseményen részt vett dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, miniszteri biztos is. Beszédeiben többek között felidézte: örömteli, hogy sok évtizedes hallgatás után végre lehet beszélni a magyarországi németek történetének bizonyos tabuizált korszakairól, és hogy a németek elhurcolásáról és elűzéséről országszerte és rendszeresen megemlékeznek. Ám – mint kiemelte – nemcsak ezekről a fájdalmas emlékekről kell szót ejteni, hanem a németek Magyarországra való betelepüléséről is: – 1723-ban hozta meg a magyar rendi országgyűlés az úgynevezett betelepítési törvényt. Egy-két év múlva lesz ennek a 300. évfordulója. Az akkor ide érkező németek nem menekülő nincstelenek voltak, hanem olyan emberek, akik tudással, pénzzel és eszközökkel érkeztek új hazájukba, hogy ott új életet teremtsenek. Az elkövetkező időszakban mindenhol, ahol megfordulok, tudatosítani fogom az emberekben, hogy ezekről az eseményekről is meg kell emlékeznünk azért, hogy a magyar történelmi tudatban méltó helyre kerüljenek az említett események, hiszen mindez Magyarország középső részének újraélesztését jelentette.

Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnökének gondolatait Werner Gábor, az MNOÖ közgyűlési tagja, a mohácsi tanösvény-projekt szakértője közvetítette. Az MNOÖ elnöke a december 21-i pécsváradi ünnepségen már személyesen tolmácsolhatta ugyanazon gondolatait: – A magyarországi német identitás tartós erősítése – ez az elsődleges célja annak az egyedülálló kezdeményezésnek, amelyet az országos német önkormányzat az oktatási stratégiája részeként 2014 novemberében kezdett megvalósítani. Az volt a szándékunk, hogy egy-egy konkrét projekt segítségével lendületet adjunk a településeinken zajló közösségi életnek, miközben valami értékeset és kézzelfoghatót hozunk létre. Sok ötletünk volt, ám végül az a döntés született, hogy a településeinken interaktív tanösvényeket létesítünk: tematikus túraútvonalakat, amelyek állomások segítségével vezetnek végig a falun, illetve városon, és a múltról és jelenről, helyi épületekről, szokásokról, a település történetéről és ott élő német kötődésű személyekről nyújtanak tájékoztatást. A tanösvényeknek az adott településen összegyűjtött, rendszerezett és feldolgozott háttér- és forrásanyagokon kell alapulniuk. Az információs táblák és a kísérőfüzetek célja az, hogy felkeltsék a fiatalok és idősebbek kíváncsiságát, és hozzájáruljanak a látogatók ismereteinek bővítéséhez. Az elejétől fogva azt terveztük, hogy az egyes állomásokon minden átélhető, kipróbálható legyen. Egyetlen alap kikötés volt: hogy a tanösvényeknek az adott helységben élő németséghez kell kötődniük, és fontosnak tartottuk, hogy azok a projekt befejeztével is keresettek, a települések büszkeségei legyenek, és létrehozataluk közösségi összefogásról adjon tanúbizonyságot. Azt vártuk el, hogy a kutatómunka során a résztvevők sok új ismerettel gazdagodjanak, számos értékes információt kapjanak szülőfalujukról, -városukról. És ha a tanösvény egyben turisztikai látványosság is lesz, annál jobb! A két kísérleti projektet 2016-ban Sombereken és Pilisszentivánon mutattuk be a nagyközönségnek. Hat év elteltével elmondhatjuk, hogy mindkét tanösvény azóta is óriási siker, és hogy a tanösvény-projektünk már-már mozgalommá vált. A tematikus útjainkat folyamatosan látogatják pedagógusok, gyermekek és fiatalok, felnőttek és kíváncsi turisták. Az évek során egész tanösvényhálózat épült ki: újabbak és újabbak létesültek, mégpedig Tarjánban, Mecseknádasdon, Fekeden, Bátaszéken, Bándon, Csolnokon, és tavaly Baján az országos német tanösvény, amely mind közül a legnagyobb vállalkozásunk volt. Most pedig további hárommal bővülünk: Mohácson, Pécsváradon, majd hamarosan Dunabogdányban. A tanösvények létrejöttét a Német Szövetségi Belügyminisztérium anyagilag is támogatja. Ránézésre a tanösvényeink nagyon hasonlóak: a táblák, azok tartószerkezetei, valamint az a koncepció, hogy mindegyiket átszövi egy-egy vezérelv – mindez azt hivatott jelezni, hogy hálózat részét képezik. Tartalmukat tekintve azonban teljesen különböznek egymástól – és ez sem véletlen. Nagyon ügyeltünk arra, hogy az egyes közösségek helyi sajátosságait mutassuk be. Ez azonban korántsem egyszerű! Kiderült, nehezen vesszük észre, hogy a magunk településén mi az, ami különleges, egyedi, mely sajátosságaink különböztetnek meg minket másoktól. Ezeknek a finom különbségeknek a megtalálása, majd azok érdekes bemutatása volt az egyes projektek során a legnehezebb feladat. E helyütt szeretném megköszönni a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata nevében a tematikus utak létrejöttében közreműködőknek az elkötelezett és lelkiismeretes munkát.

Pécsvárad, a mintegy 4.000 lakost számláló kelet-baranyai kisváros immáron ezer éve a Zengő környéki kis falvak központja. A településen december 21-én adták át a tematikus német sétaútvonalat, amely az „Egy vidéki város” címet viseli.

Die Geschichte der Stadt und die ihrer Bewohner deutscher Abstammung sind eng miteinander verbunden. Typisch für das hiesige Ungarndeutschtum ist, dass die Kleinstadt durch die ständigen Neuansiedler immer neu geprägt wurde: Das widerspiegelt sich im deutschen Dialekt, hat aber ihre Spuren auch in der Tracht und in den Bräuchen hinterlassen. In der Entwicklung der Gemeinschaft haben besonders Handwerker und Beamte eine prägende Rolle gespielt und haben Petschwar zu dem gemacht, was es heute ist. Als Zentrum der Kleinregion hatte die Stadt auch eine Wirkung auf die umliegenden Dörfer. Die Gegenseitigkeit zwischen der Kleinstadt und der Region widerspiegelt sich in den Stationen des Lehrpfades. 

„Es ist uns eine Ehre, dass unsere Stadt eine solche Förderung erhalten hat, und es ist eine großartige Sache, dass ein solcher Lehrpfad in Petschwar geschaffen werden konnte”, sagte János Zádori. Der Bürgermeister fügte hinzu, dass es erfreulich sei, dass die neue Einrichtung eine zusätzliche Möglichkeit für junge Menschen biete, die örtlichen Ungarndeutschen in der Zeit der Corona-Pandemie kennenzulernen. Er ermutigte die Lehrkräfte, mit ihren Schülerinnen und Schülern nach Möglichkeit den thematischen Weg gemeinsam zu begehen.    

– A tanösvény 7 állomáson keresztül mutatja be, hogy az új lakosok és a rövidebb időre ide látogatók mely különböző okokból és alkalmakkor és miért választották és látogatták a városunkat több évszázadon keresztül egészen napjainkig – fogalmazott köszöntőjében Gászné Bősz Bernadett projektvezető, a Pécsváradi Német Nemzetiségi Önkormányzat tagja. – Az állomások a város azon részein vezetnek keresztül, amelyeket a németek évszázadok óta alakítanak. Az útvonal összeköti a magyarországi német emlékhelyeket és rejtett kincseket mutat be. Az tanösvénytáblák, a kísérőfüzet és a környezet együttesen közvetítik a tartalmat, amelyet installációk, egy letölthető munkafüzet és audiovizuális anyagok egészítenek ki. Ez utóbbiak QR-kódok segítségével érhetők el. A látogatók két nyelven hallgathatnak meg történeteket, amelyek remélhetőleg felkeltik az érdeklődésüket és további kutatásra ösztönzik őket. Nagyon fontos volt számunkra, hogy a történelmet bizonyos ismert embereken keresztül személyessé tegyük. A tanösvény segített megerősíteni az összetartozás érzését, a közösségtudatot és végső soron az identitást.