Ez a bejegyzés több, mint 2 éve nem frissült, ezért lehetséges hogy a benne található információk elavultak!
A tarthatatlan nemzetiségi óvodapedagógus-hiány orvoslása céljából tavaly elindított ösztöndíjprogram fenntartható működtetése és kiterjesztése az egyike azon lényeges feladatoknak, amelyeken Englenderné Hock Ibolya a május 25-i megválasztása óta dolgozik. Az új elnök a nemzetiségpolitikai körökben történt bemutatkozása, valamint számos bel- és külföldi hivatali útja, munkamegbeszélése és reprezentációs feladata mellett mostantól az említett ösztöndíjprogram bővülését is irányítja. Mint elmondta, az ösztöndíj alapítását Ritter Imre német nemzetiségi országgyűlési képviselő kezdeményezte, és a program az MNOÖ, a többi 12 nemzetiség országos önkormányzata és a magyar kormány együttműködésében valósul meg: – Tavaly 86 óvodapedagógus-hallgató – közülük 77 német nemzetiségi – kapta meg azt a nagyszerű lehetőséget, hogy havonta jelentős összegű tanulmányi támogatásban részesüljön. Most azon dolgozunk, hogy a következő tanévtől ezt az esélyt leendő nemzetiségi tanító, tanár, szaktanár szakos hallgatók is megkapják. Az ehhez szükséges 260 millió forint a rendelkezésünkre áll.
Az elnök kiemelte: a 2019/2020-as tanévben mintegy négyszáz főiskolás, illetve egyetemista részesülhet az akár havi 75.000 forintos ösztöndíjban. Cserében azt várják tőlük, hogy majd nemzetiségi óvodákban, iskolákban helyezkedjenek el, valamint azt, hogy kapcsolódjanak be különféle nemzetiségi tartalmú kezdeményezésekbe. A tanulmányi ösztöndíj felhívása várhatóan az új tanév elején jelenik meg. A program koordinálásáért továbbra is a Koch Valéria Iskolaközpont intézményegységeként működő Magyarországi Német Pedagógiai Intézet felel, a lebonyolítást a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának Hivatala végzi.
A tanácskozás további kiemelt témája volt a Heinek Ottó Díj megalapítása, annak feltételei és kiírása megvitatása. Az országos német önkormányzat tavaly elhunyt elnökéről elnevezett kitüntetés odaítélésével magyarországi német fiatalokat és fiatal felnőtteket kívánnak támogatni. A díjat olyan fiatal tudósoknak adományozzák majd a jövőben, akik kiemelkedő kutatási tevékenységet folytatnak magyarországi német tudományterületen.
A közgyűlés elfogadta továbbá a Magyarországi Német Színház 2019/2020-as évadjának műsortervét is. Aszerint a szekszárdi teátrumban a jövőben is megtekinthetők a Robinson és Crusoe, A sirály, valamint Nyolc nő című előadások. A gyermekközönség A félelmetes ötös címet viselő darabot, míg az önfeledt szórakozásra vágyók A diáklány és Monsieur Henry című vígjátékot tekinthetik meg. A hatodik premier a Hat hét hat tánc című színdarab lesz.
A közgyűlés tájékoztatást kapott különféle németországi támogatásokról is. A Német Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériuma a közelmúltban több mint 106.000 euróval segített számos magyarországi német önkormányzatot, egyesületet és intézményt: csaknem 6.800 euró jutott régiókon, illetve országhatárokon átívelő, fenntartható német nemzetiségi kapcsolatok kialakítására; német iskolák technikai felszerelésére és modernizálására, valamint a tanítás utáni tevékenységekhez, programokhoz szükséges kellékek beszerzésére mintegy 50.000 euró fordítható; ezen túl 31 kulturális csoport összesen 35.000 euró értékben szerezhet be új hangszereket vagy népviseleti ruhadarabokat.
A magyarországi németek legmagasabb szintű grémiuma a német nemzetiségi parlamenti képviselő által mostanában felkarolt ügyeket is megvitatta. Ritter Imre arról tájékoztatott, hogy a 2020-as központi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat értelmében a 13 hazai nemzetiség több milliárd forintos többlettámogatásban részesülhet, amely mindenekelőtt az oktatási rendszerek fejlesztésére, javítására, valamint a nemzetiségek tulajdonában lévő ingatlanok felújítására fordítható. Ritter Imre hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezett módosítása – amely a német nemzetiségi oktatási-nevelési körökben nagy visszhangot és felháborodást keltett, mert a hazai nemzetiségek jogait csorbítaná – várhatóan mégsem valósul meg. Miután a tervezet nyilvánossá vált, az MNOÖ megfogalmazta egyet nem értését és eljuttatta azt a parlamenti képviselőjének, valamint az országgyűlés nemzetiségi bizottságának, mégpedig azzal a kéréssel, hogy az illetékesek álljanak ki ez ügyben a nemzetiségekért.
A közgyűlés arról is élénk eszmecserét folytatott, hogy a jövőben a parlamentben terítékre kerülő, a nemzetiségeket is érintő kérdésekben egy-egy szavazás előtt a képviselő és az országos önkormányzat az eddigieknél is intenzívebben egyeztet egymással.