Ez a bejegyzés több, mint 2 éve nem frissült, ezért lehetséges hogy a benne található információk elavultak!
A Magyarországi Német Színház felújítása és műsorterve
Kétszázmillió forint – az országos német önkormányzat ekkora összegű támogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy felújíthassa a DBU néven ismert Magyarországi Német Színházat. Az MNOÖ közgyűlésének támogató határozata nyomán Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke rövidesen aláírhatja azt a szerződést, amely lehetővé teszi, hogy a Szekszárd szívében működő, hazánkban egyetlen professzionális, német nyelven játszó teátrum mihamarabb átépülhessen, korszerűsödhessen. Heinek Ottó immár több ízben hangsúlyozta: az MNOÖ érdeke az, hogy az általa fenntartott színház épülete is a tulajdonába kerülhessen. Az eddigi tulajdonos Tolna Megyei Önkormányzattal folytatott hosszantartó tárgyalássorozat eredményeképp végre sikerült elérni az ingatlan átvételét, így az országos önkormányzat saját tulajdonú épületét renoválhatja. Az elnök azonban kiemelte, a tárgyalások a tervezetthez képest valamelyest másképp és kedvezőtlenebbül alakultak: – Természetesen azt szerettük volna, ha az ingatlant teljes egészében átvehetjük, a Tolna Megyei Önkormányzat azonban végül mégiscsak úgy döntött, hogy ugyan átadja a színház épületegyüttesét, ám fenntartja magának azt a jogot, hogy 15 év múlva, azaz 2030-ban adott esetben újra visszavehesse azt. Azt javasoltuk a közgyűlésnek, hogy fogadja el mindezt, szakértőink mindazonáltal jogilag aggályosnak tartják a dolgot, a magyar jog ugyanis nem szabályozza egy ingatlan határozott időre történő átadását. Mindennek ellenére örülök, hogy olyan épületbe invesztálhatunk, amely 15 esztendőn át biztosan a miénk. Addig pedig még sok víz lefolyik a Dunán!
A DBU a felújítási és átépítési munkálatok ellenére is hat új produkciót tervez az új évadra: krimivel, zenés esttel, ifjúsági előadással és egyéb darabokkal minden generáció ízlésének eleget szeretne tenni.
Az MNOÖ és intézményeinek költségvetése
A közgyűlés az országos német önkormányzat és az általa fenntartott intézmények költségvetésének módosításáról is szavazott ahhoz, hogy azokba beépíthesse a tavalyi évi megtakarításokat. A grémium ezen felül meghatározta a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont és a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium pedagógusainak, óvodásainak és iskolásainak számát is. Az említett két, az MNOÖ által fenntartott oktatási intézményben a következő tanévbe ezek szerint összesen 1959 gyermek járhat majd, az ott dolgozó pedagógusok létszáma pedig tízzel nő.
Örömteli hír, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata szeptembertől a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium működtetését is magára vállalja. – Az utóbbi időszak egyik legnehezebb feladata az volt, hogy megtervezzük ennek az iskolának a költségvetését is – tájékoztatott Heinek Ottó. – Amióta a legtöbb hazai iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alá tartozik, az iskoláknak nincs költségvetésük. Sok mindent az eddigi intézményeinkben szerzett tapasztalatok alapján kellett beterveznünk, emellett pedig bizonyára akadnak a költségvetésnek olyan sorai is, amelyek esetében becslésekre kellett hagyakoznunk. Azt reméljük azonban, hogy az iskola új fenntartója által működtetve zökkenőmentesen kezdheti majd meg az új tanévet.
Újabb nevelési-oktatási intézmények kerülhetnek települési német önkormányzatok fenntartásába
Az MNOÖ közgyűlése egyetértett azzal is, hogy bizonyos oktatási-nevelési intézményeket az adott település német önkormányzata működtethessen: így kerülhet a jövő tanévtől kezdve a Baranya megyei Véménd óvodája, a 2016/2017-es tanévtől pedig a Nógrád megyei Berkenye általános iskolája is a települési német nemzetiségi önkormányzat fenntartásába.
Elkészült a magyarországi német keresztnevek új gyűjteménye
Döntött a közgyűlés a magyarországi német keresztnevek új gyűjteményének kiadásáról is, amelyet az MNOÖ megbízásából az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetének neves német nemzetiségi szakemberei készítettek el. Egy immár tíz esztendős, régi brossúra kiegészítettet és átdolgozott változatáról van szó, amely azon keresztneveket sorolja fel, amelyeket a magukat német nemzetiséginek valló szülők adhatnak gyermekeiknek. – Áttekintettük az elmúlt évtized névadási trendjeit: megnéztük, mely keresztneveket engedélyezték Magyarországon, megfigyeltük, hogyan alakult a névválasztás kérdése Németországban, végiggondoltuk, mi az, amit onnan átemelhetünk és mi az, amit jobb, ha nem veszünk át – avatott be a tudományos munkába Heinek Ottó. Az utónévkönyv már hamarosan megjelenik, mégpedig online is, hogy bárki áttanulmányozhassa.
Az MNOÖ stratégiájának első változata is elkészült
Az, hogy német nemzetiségi szülők lehetőleg német nevet adjanak gyermekeiknek, szintén szerepel a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiájának nemrég elkészült első változatában, amelyet a közgyűlés úgyszintén megszavazott. Lelkes szakértők ősz óta, öt munkacsoportban dolgoztak azon a dokumentumon, amely az MNOÖ tevékenységének legfontosabb irányelveit fogalmazza meg 2020-ig. Ezt az első változatot – amely a nyelv-identitás-összetartozás, politika, oktatás, kultúra, ifjúság és média témaköreit boncolgatja – rövidesen egy szűkebb kör véleményezi, hogy az ő visszajelzéseik alapján tovább finomodhasson majd a dokumentum szövege. Egy következő közgyűlési jóváhagyás után aztán a német nemzetiségi egyesületek, önkormányzatok és intézmények is elolvashatják a stratégiát, véleményt formálhatnak arról. A cél az, hogy az országos önkormányzat tevékenysége széles támogatottságon alapuló irányelvekhez igazodhasson.
Köszönjük a fotókat a Neue Zeitung szerkesztőségének!