Idén huszonnyolcadik alkalommal került sor a Magyarországi Német Önkormányzatok Napjára, melyet minden év január második hétvégéjén ünnepelünk. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata ez alkalomból 2024. január 14-én a Budapest Kongresszusi Központban 15.00 órai kezdettel gálaműsort rendezett. Az ünnepi beszédet Julia Gross, a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete tartotta. A gálaműsor keretében adtuk át a magyarországi németek legrangosabb kitüntetéseit.
Hagyomány, hogy az ünnepi rendezvény résztvevőit a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke köszönti.
Englenderné Hock Ibolya német nyelvű beszédét itt olvashatják.
Ünnepi beszédet mondott Julia Gross, a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete.
A német nyelvű beszédét ide kattintva olvashatják.
Az országos gála csúcspontja a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata legmagasabb kitüntetésének átadása volt.
A Magyarországi Németségért Arany Dísztűt1995-ben alapította az országos német önkormányzat, a díjat 1997-ben adták át első ízben az első országos gálán. A díj minden évben olyan magyarországi németeknek, más magyar állampolgároknak és külföldieknek adományozható, akik a nemzetiség érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és tevékenységükkel hozzájárultak a hazai németség nyelvének, tárgyi és szellemi kulturális örökségének, történelmi hagyományainak megőrzéséhez. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának közgyűlése az előzetesen benyújtott javaslatok alapján évente három díj odaítéléséről dönt.
A kitüntetést Englenderné Hock Ibolya elnök adta át.
A Mecseknádasdi Német Önkormányzat előterjesztésére, a magyarországi németség zenei örökségének megőrzése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként kitüntetésben részesült CZEHMANN ISTVÁN.
Czehmann István 1938-ban született Püspöknádasdon. Gyermekkorában, nagyapja gombosharmonikáján gyakorolva kezdett el zenélni. Első zenetanára Gothár Anna volt, de sokat tanult Gradwohl Antal zenekarvezetőtől is, akinek zenekarában, az Edelweiss Kapelle-ben az ötvenes években játszott. Azután a pécsi Erkel Ferenc Zeneiskola növendékeként a soroksári Galambos János tanítványa lett.
Első zenekara, a Czehmann Kapelle 15 éven át játszott Mecseknádasdon és környékén hagyományos magyarországi német esküvőkön és sváb bálokon.
A zenekar feloszlása után a pécsi Ércbányász Koncertfúvószenekarhoz csatlakozott, ahol mások mellett megismerkedett Kerner Istvánnal, akivel együtt megalapította a széles körben ismertté vált, hagyományos magyarországi német zenét játszó Stefans Kapelle-t. E zenekar lett a Mecseknádasdi Német Hagyományőrző Táncegyüttes kísérőzenekara. A tánccsoporttal együtt, de a zenekar önállóan is számos díjat nyert, sok-sok fellépést vállalt és lassacskán országos hírnévre tett szert.
Czehmann István soha nem volt főállású zenész, zenei és hangszeres ismereteit autodidakta módon, nagy tehetséggel és szorgalommal sajátította el, és igen magas színvonalat ért el a magyarországi német népzene területén.
Tagja volt a bonyhádi és a pécsváradi fúvószenekaroknak is, a mecseknádasdi Alte Kameraden Blaskapelle-t pedig annak megalakulása óta erősíti.
A magyarországi német zenei hagyományok ápolása szüntelenül szívügye, ma is segíti a helyi általános iskola zenei tagozatát, neki is köszönhető, hogy a településen oly sokan – mások mellett az unokái is – megtanultak hagyományos hangszeren játszani. A családi Czehmann kvartett éveken keresztül vett részt a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa által szervezett családi zenekarok összejövetelén, sok-sok fellépésük és saját CD-jük ékes példája annak, hogy a családi kötelékek és a közös zenélés öröme nagyban hozzájárulhat közösségünk zenei kultúrájának ápolásához. Czehmann István többször is részt vett a régi hangszeres zenészek találkozóin, széleskörű tudását örömmel tette közkinccsé.
Mecseknádasd díszpolgára, tavalyelőtt pedig a rangos Pro Cultura Minoritatum Hungariae állami elismerésben részesült.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Német Önkormányzat, valamint a Német Önkormányzatok Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete felterjesztése nyomán kitüntetésben részesült MOLNÁR KÁLMÁNNÉ.
Molnár Kálmánné, született Maász Mariann Rajkán nevelkedett, a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd Sopronban óvónőképző főiskolát végzett. A diploma megszerzését követően a bezenyei óvodában helyezkedett el óvónőként, amelynek később, nyugdíjazásáig vezetője volt.
A rendszerváltást követően aktív közéleti szerepet vállalt, részt vett a helyi német önkormányzat megszervezésében. Az 1994-ben megtartott első választástól mindmáig a Rajkai Német Önkormányzat képviselője, elnöke. 1998 óta vezetőségi tagja a Német Önkormányzatok Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének, melynek 2006 óta az elnöke. A Győr-Moson-Sopron Megyei Német Önkormányzatnak a szervezet megalakulásától fogva elnökhelyettese.
Három választási cikluson keresztül tagja volt a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Közgyűlésének.
Megyéjében jelentős társadalmi munkát végzett annak érdekében, hogy a magyarországi németeknek saját, teljes jogú országgyűlési képviselője legyen.
A Rajkai Német Önkormányzat elnökeként kezdeményezte a német nemzetiségi nyelvet oktató Békefi Ernő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola helyi nemzetiségi önkormányzati fenntartásba vételét, majd teljes körű felújítását-korszerűsítését. Szervezésében jelenleg is zajlik a rajkai Németek Háza kialakítása, amely már hamarosan helyet biztosít a német közösség programjainak és helytörténeti gyűjteményének.
A Molnár Kálmánné vezette német önkormányzat jelentős támogatást nyújt a mellette működő Ragendorf Német Nemzetiségi Táncegyüttesnek, valamint kiemelt figyelmet fordít a Rajkai Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődében folyó nemzetiségi nevelésre. Molnár Kálmánné kezdeményezője és szervezője a német hagyományokhoz kötődő települési és térségi kulturális és szabadidős programoknak, kirándulásoknak, illetve a német nemzetiséghez kötődő helyi, területi, országos hivatalos és tájékoztató rendezvényeknek. Térségi és országos német szervezetekkel folyamatos kapcsolatot tart fenn, sokhelyütt képviseli helyi közösségét és a megyei németséget.
2022-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Nemzetiségekért díjjal tüntették ki.
A Komárom-Esztergom Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége javaslatára Arany Dísztű kitüntetést vehetett át PFISZTERER ZSUZSANNA is.
Pfiszterer Zsuzsanna a Komárom-Esztergom megyei Vértessomlón nőtt fel két anyanyelvvel, a helyi dialektust is ismerve.
A tatai Eötvös Gimnáziumban tett érettségi vizsgát, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett német és szlavisztika szakon. Élete egyik meghatározó élménye volt egy, Manherz Károly professzor úr által szervezett, a német kisebbséggel kapcsolatos egyetemi kurzus, valamint egy a professzor és Boross Marietta által szervezett népismereti tábor, amelyek hatására elkezdte kutatni a magyarországi németek életét, saját faluja nyelvjárását és népszokásait. Szakdolgozatában a vértessomlói németek téli ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásait mutatta be.
Pedagógusként szülővárosa általános iskolájában kezdett, majd átkerült Tatabányára, az Árpád Gimnáziumba, ahol a lelkiismeretes és odaadó némettanítási tevékenység mellett csaknem 25 éve gondoz egy, egy Schleswig-Holstein-i gimnáziummal közös diákcsereprogramot, amelyből időközben egy oroszországi, lengyelországi, franciaországi, hollandiai és amerikai oktatási intézményeket is magában foglaló iskolahálózat alakult ki. Diákjainak szívesen szervez magyarországi német vonatkozású programokat.
Tizenöt éven át vezette a vértessomlói német nemzetiségi tánccsoportot, tagja volt a helyi énekkarnak, a faluban egy lenyűgöző betlehemet építtetett, régi népviseleti ruhadarabokat gyűjt, mondókákat és dalokat jegyez le, régi templomi ruhadarabokat katalogizál. Szívesen segít a helyi búcsú megszervezésében és lebonyolításában, régi vértessomlói hagyomány szerinti zarándoklatokat szervez Mariazellbe, és az ő kezdeményezésére mentettek meg néhány több százéves sírkövet az enyészettől.
A németek Vértessomlóra való betelepülésének 275. évfordulójára helytörténeti könyvet írt, és összeállította egy hagyományos „sváb” paraszti lakodalom koreográfiáját, amelyet 2023-ban videóra is vettek.
Az országos német önkormányzat online, a magyarországi németek történelméről és népi kultúrájáról szóló előadássorozatának két epizódjában egy-egy kutatását mutatta be: az egyik a téli ünnepkör szokásairól, a másik a vértessomlói lakodalmi szokásokról szól.
Egy cikluson keresztül tagja volt az MNOÖ közgyűlésének, és 16 évig volt faluja alpolgármestere.
Az országos német önkormányzat mélyen tisztelt és szeretett, 2018-ban elhunyt elnöke tiszteletére alapított Heinek Ottó díj fiatal magyarországi német kutatók érdemelhetik ki kiemelkedő, magyarországi német témát feldolgozó doktori disszertációjukért, monográfiájukért, illetve tudományos publikációjukért. A díjat az MNOÖ Közgyűlése adományozza a pályázatok kiválasztására alakult munkacsoport javaslata alapján.
A kitüntetéseket Englenderné Hock Ibolya, az MNOÖ elnöke és Heinekné Vereckei Mária, Heinek Ottó özvegye adták át.
A Heinek Ottó-díjat egyrészt DR. KOVÁCS BENCE érdemelte ki.
„Uradalom, plébánia, faluközösség. Történeti néprajzi dimenziók a 18. századi Dél-Dunántúlon” – e címet viseli Kovács Bence, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Kutatóintézete Történeti Néprajzi Osztály tudományos segédmunkatársa disszertációjának.
Kovács Bence történelem szakon végzett, majd néprajzot hallgatott, 2023-ban magyar és összehasonlító néprajzból doktorált.
Kovács Bence disszertációja témájául egy 18. századi dél-dunántúli multietnikus és multikofesszionális lokális közösség, a Mercy-uradalom, szűkebb értelemben a szakadáti anyaegyház történeti-néprajzi vizsgálatát, valamint az ott élő egyének és közösségek életének tanulmányozását választotta.
Témavezetője szerint a dolgozat nagy érdeme, hogy egyesíti magában az egyházi és világi vonatkozásokat, egyúttal a mindennapi életvilágok bemutatást kísérli meg. Külön kiemelendő, hogy mindezt egy magyarországi németek által lakott vidéken teszi meg, amellyel az etnikum és a vallás identitásmeghatározó és lokális közösségformáló szerepét elemzi.
Egyik opponense kiemelte, hogy a szerző témaválasztását többes elköteleződés határozta meg: elköteleződés a történeti-néprajzi értékek és a magyarországi németség, különösképp a tolnai svábok története és kultúrája iránt.
A disszertáció nyilvános védésére tavaly júniusban került sor, Kovács Bence kimagasló summa cum laude fokozatot kapott.
Dolgozatát a közeljövőben monográfiává szeretné átdolgozni.
Heinek Ottó-díjat vehetett át továbbá DR. SCHWEININGER PÉTER.
Schweininger Péter történelem és földrajz szakos tanár, egyetemi tanársegéd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Történeti Intézetében a Történelem Segédtudományi Tanszék oktatója.
Sváb világok. Migráció és mentalitás Száron 1729-1848 között – ezt a címet viseli a fiatal kutató summa cum laude minősítéssel jutalmazott doktori értekezése, amely egy katolikus németek által lakott település, a Fejér megyei Szár társadalmi folyamatait vizsgálja. A tanulmány középpontjában a migrációs folyamatok feltérképezése áll: azok okai és hatásai a helyi társadalomra. Két központi kérdést taglal: egyrészt azt, hogy mi állhatott az 1763-as egyházi összeíráskor tapasztalt feltűnően alacsony népességszám hátterében Száron; másrészt azt, hogy miért nem nőtt Szár lakossága 1778-1850 között, tehát több mint hét évtizeden keresztül.
Schweininger Péter jövőbeni kutatási helyszíne továbbra is a szülőfaluja, Szár lesz. Úgy gondolja ugyanis, hogy a modern helytörténeti munkáknak ígéretes jövőjük van, mert a hétköznapi embereket, a mindennapi kapcsolatokat, a kisebb közösségek bizonyos jelenségeit helyezik a fókuszba, amelyeket az országos történettudomány nagy modelljei nem mindig tudnak ábrázolni. A jövőre tervezett kutatási témája ugyancsak a magyarországi németség történetéhez járulhat hozzá fontos részletekkel: Szár község demográfiai tendenciáit tervezi vizsgálni 1848 és 1948 között.
Az országos gálán adtuk át arra érdemes fiataloknak a Koch Valéria díjat is. A kitüntetést minden évben olyan középiskolások kapják, akik kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtottak, amellett pedig különösen aktívak a magyarországi német kulturális örökség ápolásában. Másrészt a díjat minden évben egy magyarországi német témájú, kiemelkedő színvonalú szakdolgozatért kapja meg egy egyetemista is. A díjat Manz Alfréd, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata oktatási bizottságának elnöke, valamint Koch Emil, az ifjúsági bizottság elnöke nyújtották át.
Az idei első Koch Valéria-díjat FREUND ÁGNES vehette át.
Freund Ágnes a Bakony szívében található Városlődön él. Egy, a magyarországi német származását tudatosan vállaló, azért aktívan tevő családban nevelkedett. Szülőfaluja német nemzetiségi óvodájába és általános iskolájába járt, azután a veszprémi Lovassy László Gimnázium német nemzetiségi tagozatán folytatta tanulmányait. Idén fog érettségizni.
Mind szülőfaluja, mind gimnáziuma nemzetiségi életében aktív szerepet vállal. Általános iskolásként zenélt, táncolt, tanulmányi és nyelvjárási szavalóversenyeken mérettette meg magát, Városlőd számos kezdeményezésében – egyebek mellett a térség német falvaira jellemző „Christkindl” karácsonyi hagyomány továbbéltetésében – vállalt szerepet. Jelenlegi iskolájában is rendszeresen számítanak rá különféle kulturális rendezvények kapcsán, hiszen szívesen vállal néptánc-, illetve zenei fellépéseket, továbbá tagja az iskola kórusának.
A gimnáziumi tanulmányai és közösségi szerepvállalása mellett szülőfalujában továbbra is tevékeny: tagja a helyi táncegyüttesnek és egy triónak. A közelgő érettségire készülve német nemzetiségi népismereti kutatómunkát végez.
Többek között az ő kezdeményezésére alakult meg a Magyarországi Német Fiatalok Közössége, a GJU veszprémi csoportja.
Nyaranta a városlődi Iglauer Park ifjúsági táborban dolgozik, ahol egyebek mellett német nemzetiségi programok szervezésében működik közre. Különösen aktív szerepvállalását állami nemzetiségi ösztöndíjjal is jutalmazták már.
Az érettségi után pszichológiát szeretne tanulni.
Koch Valéria Díjban részesült GERNER HEIDI.
Gerner Heidi Mecseknádasdon él, és azon kevés fiatalok közé tartozik, akik még beszélik szülőfalujuk német nyelvjárását. A magyarországi német kultúra ápolása kisgyermekkora óta élete szerves részét képezi.
Általános iskolás kora óta rendszeres és sikeres résztvevője az országos német vers- és prózamondóversenyeknek, amelyeken – esetenként az édesanyjával közösen írt – nyelvjárási történetekkel lép fel.
Két hangszeren játszik, és tagja a Nadascher Musikanten nevet viselő családi zenekarnak, amelyben ikertestvéreivel, édesanyjával és nagyapjával együtt zenél. Kiskora óta tagja a helyi német nemzetiségi táncegyüttesnek, és mindig büszkén viseli a mecseknádasdi népviseletet.
Szívesen készít „sváb” tematikájú fotókat, örömmel vesz részt különféle német nemzetiségi gyermek- és ifjúsági táborok lebonyolításában.
Az általános iskolát befejezve a német nyelv iránti szeretete vezette a pécsi Koch Valéria Iskolaközpontba, ahol tárt karokkal fogadták az érett magyarországi német identitással bíró, a nyelvek elsajátításában rendkívül tehetséges, különösen megbízható és aktív lányt; tudására, hozzáállására, vállalkozó kedvére pedig gimnáziumában azóta is szívesen építenek.
Heidi versenyszerűen kézilabdázik, és elmondása szerint a sporttal kapcsolatos közegben is szívesen népszerűsíti a magyarországi németek nyelve és kultúrája iránti elkötelezettségét.
Idén érettségizik, német nemzetiségi tanítónak készül, a későbbiekben pedig a szülőfalujában szeretne tanítani.
Koch Valéria díjban részesült az Ikladról érkezett KÉKESI MÁRTON is.
Kékesi Márton kultúránkhoz való erős kötődése már gyermekkorában kezdett kialakulni: német nemzetiségi nevelési-oktatási intézményekbe járt, immár tizenhárom éve tanul németül, és már gyermekként is számos nemzetiségi rendezvényen-kezdeményezésen szerepelt – főként népi játékokat és táncokat bemutatva.
Különösen meghatározó élményt jelentett számára egy, „Őseink nyomában” címet viselő projektben való részvétele.
A budapesti Német Nemzetiségi Gimnáziumba 2019 óta jár. Mind tanulóként, mind magánemberként számos versenyen és egyéb rendezvényen van jelen résztvevőként vagy nézőként: egyebek mellett Márton-napi ünnepségen és a gimnázium farsangi sváb bálján, zenei hétvégéken, fúvószenekari találkozókon és jubileumi ünnepségeken. Érdeklődése kutatási projektekre és versenyekre is kiterjed, amelyekben a magyarországi német identitást vizsgálja különböző szempontok szerint.
Részt vett a legutóbbi, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által szervezett ifjúsági konferencián is, amelyen olyan fiatalokkal találkozhatott, akik szintén elkötelezettek a magyarországi német kultúra megőrzése iránt.
Márton a tanév végén német nemzetiségi népismeretből szeretne érettségi vizsgát tenni. Ennek keretében a mányi „sváb” lakodalmi szokások felelevenítésének témakörével foglalkozik.
A későbbiekben szívesen képezné magát német néptáncpedagógusnak. Hosszútávú céljai között szerepel, hogy a nemzetiségért végzett munkáját folytassa annak érdekében, hogy hozzájáruljon a magyarországi német kultúra megőrzéséhez és továbbadásához.
Minden kitüntetettnek szívből gratulálunk!
A gálán díjnyertes magyarországi német együttesek léptek fel.
A mintegy 30 tagból álló Schomberger Dorfmusikantennéven ismert fúvószenekar nemrég ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A zenekar tagjai olyan fiatalok és felnőttek, akik a rézfúvós zene szerelmeseiként szívesen töltik a szabadidejüket közös zenéléssel. Az együttes az elmúlt 2 évtized során számtalan alkalommal lépett a hazai, illetve külföldi közönség elé magyarországi német fúvószenekari feldolgozásokkal – polkákkal, keringőkkel, mazurkákkal, gyorspolkákkal –, valamint cseh-morva polkákkal, keringőkkel, indulókkal. A zenekar missziója a hagyományos magyarországi német fúvószene ápolása-továbbörökítése. A Magyarország Német Ének-, Zene- és Tánckaros Országos Tanácsának fúvószenekari megmérettetésein rendre magas minősítéssel szerepelnek.
Műsoruk egy marssal kezdődik (Stephan Hornung: Fröhliche Morgenstund’), majd Josef Aubert 39. polkája csendül fel.
A zenekar vezetője Szemerédi Szabolcs, az együttest működtető egyesület elnöke Blum Zoltán.
A Dorogi Német Önkormányzat gyermekkórusa csaknem 22 éve alakult a helyi Zrínyi Ilona Általános Iskola tanulóiból, azóta pedig rendszeresen ad saját koncerteket, illetve lép fel nagy sikerrel különféle rendezvényeken, minősítőkön – egyebek mellett a Landesrat által háromévente megszervezett megmérettetéseken.
A kórus vezetője Kovácsné Fódi Krisztina, harmonikán kísért Sax Norbert.
Négy népdalfeldolgozást hallhatott a közönség:
Im grünen Wald
Das Jagen, das ist ja mein Leben
Grün ist der Holder
Ein Jäger aus der Kurpfalz
Sajnos a nyelvjárásaink lassacskán kihalóban vannak, az pedig, hogy gyerekek, fiatalok beszélik a dialektusainkat, már-már csodaszámba megy. Nagy öröm, hogy az évente megrendezett német nemzetiségi szavalóversenyeken mindennek ellenére szép számmal vannak olyan tanulók, akik nyelvjárási történeteket előadva mérettetik meg magukat. E kategória győzteseit minden évben meghívjuk az országos gálánkra, hogy A nagyszülők öröksége mottót viselő műsorrészben a gála közönségének is bemutathassák nyelvjárási történeteiket.
Először a csolnoki Mózes Borbálát hallhattuk, aki a Gubó-Mártai Márta által összeállított Hamcuz fe de Schul (Hazafelé az iskolából) című történetet adta elő; utána a sombereki Móczó Emmaróza következett: Liszili un ti Krote (Liszili és a béka); majd a pilisvörösvári Klein Lénát láthattuk, a történetének címe: Ta pfoara und ta neeha khaplau (A pap és az új káplán).
Később a pilisszentiváni Radnai Henrik következett, aki a nagybátyja, Richolm Erik szenteltvízről szóló történetét adta elő, majd a tolnai Kozári Kittit hallhattuk, aki három tolnai csibészről mesélt; történetét Fink Elvira és Kozári-Szám Csilla írta.
Az előadókat Sax Norbert kísérte harmonikán.
Kisberki Máté 16 éves, Vaskútról érkezett. A jelenleg Baján tanuló fiatalember harsonajátékával varázsolta el a közönséget. A fúvószene mindvégig az élete része volt, először tenorkürtön, majd édesapja hatására harsonán tanult meg játszani. Jelenleg is tagja az egykori általános iskolája zenekarának, időközben pedig a vaskúti Kraul Antal Fúvószenekarhoz is csatlakozott. Tehetségének kibontakoztatásában zenetanára, Huzsvay György segíti.
James Curnow Fantasy for Trombone című művét adta elő. Zongorán kísérte Vinkó Anna.
A műsor első részét a bonyhádi Kränzlein Néptáncegyesület Zipfelmütz gyermektánccsoportjának előadásával zártuk.
Az immár lassan négy évtizede alapított Kränzlein Néptáncegyesület kiemelten fontosnak tartja a fiatal táncosok nevelését – és úgy tűnik, sikerrel, hiszen a Zipelmütz gyermektánccsoportban szerencsére nincs hiány utánpótlásból.
Ahogy a nagyobbak, úgy a kicsik is rendszeresen kapnak fellépési lehetőséget, sőt, számos rangos kitüntetést, minősítést is a magukénak tudhatnak már.
Az Auf der grünen Wiese (A zöld réten) című koreográfia – Köhlerné Koch Ilona és Csizmadiáné Énekes Piroska alkotása – egyik különlegessége egy tárgy volt: egy lovaskocsi makettje, amelyet két egykori táncos dédnagyapja készített még a második világháború után. A család féltve őrzött kincse; ilyennel játszottak a gyerekek annak idején a mezőn.
Az együttes vezetői: Köhlerné Koch Ilona és Rizsányi-Deér Mónika; harmonikán kísért Pecze István és Pappert Gábor.
A szünetben – ahogy a gála kezdete előtt is – a SpeckBaum zenekart láthatta-hallhatta a közönség. Az együttes 2021-ben alakult, de a tagok már évek óta együtt dolgoznak. Otthonukban, Biatorbágyon számos rendezvény alkalmával fellépnek, de örömmel vállalnak szereplést más környékbeli településeken is. Repertoárjuk főleg német, cseh és osztrák polkákból és keringőkből áll. A zenekar büszke arra, hogy a jellegzetes fúvós hangszerek mellett egy harmonika is gazdagítja zenéjüket és fellépéseiket.
A színpadi műsor folytatásában a Kozek Balázs által gyűjtött és Kaszás Sándor által feldolgozott Jénai Mazurka, valamint a Fódi János által feldolgozott Franzl-Polka hangzott el a Pilis Brass Band előadásában.
A zenekar 17 éve létezik, 2011 óta Kozek Balázs irányítása alatt működik. Számos kiváló minősítés tanúskodik a magas színvonalú munkáról. A Pilis Brass Band évente ifjúsági fúvószenekari találkozót szervez.
Hamupipőke története egy kitaszított lány gyönyörű hercegnővé válásáról – és valójában az el nem múló reményről – szól.
A Magyarországi Német Színház, a DBU művészei – Perrine Martin, Melissa Hermann, Sipos Eszter, Horgász Dezső és Niklas Schüler – a gyönyörű Grimm-mese valamennyi szerepét magukra öltve egy részletet mutattak be belőle.
Az országos német önkormányzat által fenntartott DBU az egyetlen professzionális német nyelvű színház Magyarországon. A repertoár klasszikus és kortárs színpadi művekből, osztálytermi darabokból és mesékből áll, és a DBU minden második évadban egy olyan színházi esttel is készül, amely a magyarországi németek történetének egy témáját dolgozza fel.
A Pilisvörösvári Vonószenekar 5 éve alakult, célja, hogy felelevenítse Pilisvörösvár és számos más magyarországi német település vonószenei hagyományait. Ez a fajta muzsika a vörösvári németek életében például igen fontos szerepet játszott, hiszen a vonósok kocsmákban, bálokon és a templomban is zenéltek.
Du, du liegst mir im Herzen Ott Rezső feldolgozásában és az Annalina Polka (feldolgozta Tóth Balázs) című számokat adták elő.
A Herendi Német Nemzetiségi Kórus már több mint harminc éves múltra tekint vissza, helyi gyűjtésű és Magyarország más vidékein ismert német népdalokat, valamint népdalfeldolgozásokat és vegyeskari műveket ad elő.
Minősítéseken, valamint bel- és külföldi rendezvényeken is kiválóan szerepel.
A gálán négy dalt hallhattunk a kórustól: Heute scheide ich… (Ma búcsúzom…) és a Madel, heirat mich… (Kislány, gyere hozzám…) című, herendi gyűjtésű népdalokat, valamint két Várnai Ferenc-feldolgozást: a Wenn morgen früh’ die Sonn’ aufgeht… (Amikor kora reggel felkel a nap) és a Juppeidina, Juppeida címűt.
A kórust Pfeiferné Takács Hajnalka vezeti, a zenei kíséretet a Bauernhuber családi zenekar szolgáltatta.
Gálaműsorunk a Werischwarer Heimatwerk Egyesület táncegyüttesének előadásával zárult. A lassan 10 évvel ezelőtt megalakult egyesület tagjai ötvözik a magyarországi német kultúra területeit: táncaikat gyakran egészítik ki nyelvjárási párbeszédekkel és népdalokkal, viseletük eredeti, és arra törekednek, hogy az egyesület tagjai ne csak ápolják, hanem meg is éljék a magyarországi német hagyományokat.
Woast du schon am Sunndog in Werischwar? (Jártál már vasárnap Vörösváron?) – e címet viselte az együttesvezetők, Ludvig-Mirk Júlia és Mirk Szilvia gálán előadott koreográfiája.
A zenei kíséretet a Bergländer Buam zenekar szolgáltatta.
A műsorvezető Pánovicsné Szeiberling Krisztina volt,
a rendező Heil Helmut, a főszervező Erdélyi-Pfiszterer Angelika.
Fotók: Bölcskey Miklós
A gála a Német Szövetségi Belügyminisztérium támogatásával valósult meg.
