Ez a bejegyzés több, mint 2 éve nem frissült, ezért lehetséges hogy a benne található információk elavultak!
Mi indokolta a 2011. évi törvény módosítását?
A 2011. évi CLXXIX. törvény egyes rendelkezéseit a hatályos jogszabályokhoz igazítva pontosítani kellett, ám a törvény emellett kiegészítésre is szorult. Olyan új rendelkezésekre volt szükség, amelyek például egyértelműen elkülönítik egymástól a nemzetiségi és a helyi önkormányzatok szabályozását, továbbá olyan szabályokat is meg kellett fogalmazni, amelyek például garantálják a nemzetiségi önkormányzatok folyamatos működését.
Melyek voltak a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által képviselt prioritások?
Az országos német önkormányzat a kisebb pontosításokon túl a törvény mélyebb és lényegibb módosítása mellett foglalt állást. Az ONÖSZ és a NEB szándékai mentén például szorgalmazta a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó gazdálkodási szabályok rendszerszintű módosítását annak érdekében, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatokra kevesebb olyan adminisztráció háruljon, amely hátráltatja a kulturális autonómia érvényesülését. Emellett fontosnak tartotta, hogy ne változzanak a települési nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének eddigi feltételei. Az MNOÖ azt is szorgalmazta, hogy amikor egy-egy köznevelési, közművelődési vagy szociális intézmény működtetését nemzetiségi önkormányzat veszi át, akkor – amennyiben azt az új fenntartó szeretné – az adott intézmény ingó és ingatlan vagyona is az átvevő tulajdonába kerülhessen. Az elfogadott jogszabály végül úgy szabályozta ez utóbbi kérdést, hogy oktatási intézmény nemzetiségi önkormányzat általi átvétele esetén az önkormányzat tulajdonába kell hogy kerüljenek az adott iskola működéséhez szükséges épületek, az infrastruktúrával együtt. Emellett lényegesnek ítélte a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a települési önkormányzatok között felmerülő problémák kezelésére vonatkozó szabályozást, valamint azt, hogy a nemzetiségi önkormányzat jogai kikényszeríthetőek legyenek, vagyis, ha a nemzetiségi önkormányzatot jogsérelem éri, bírósághoz fordulhat.
Melyek a mintegy ötven paragrafust érintő módosítás lényegi pontjai?
Egyrészt az, hogy a jogszabály egységesíti a nemzetiségi törvény és a nemzeti köznevelési törvény szóhasználatát. Különbséget tesz a nemzetiségi köznevelési intézmény és a nemzetiségi köznevelésben résztvevő intézmény között, ezzel könnyítve meg a jogalkalmazást, különösen az oktatási intézmények vezetői kinevezésével kapcsolatosan.
A módosított törvény szerint amennyiben a helyi önkormányzat a nemzetiség(ek) ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre a helyi nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére, úgy annak munkájában a jövőben mindenképpen részt vesz az érintett nemzetiségi önkormányzat egy delegáltja. Ez eddig csak lehetőségként volt adott. A nemzetiségi önkormányzat ezzel a lehetőséggel is kiveheti a részét a települési önkormányzat döntés előkészítési, véleményezési munkájából.
Ha egy településen legalább 25-en tartoznak egyazon nemzetiséghez, akkor az továbbra is elegendő lesz ahhoz, hogy az adott faluban vagy városban kitűzzék a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. A törvény a módosítás előtt ezt a létszámot a legközelebbi választásoktól már 30-ra emelte volna. Az alacsonyabb létszám megtartása több okból lényeges. Például azért, mert a jövőre esedékes népszámlálás már nem anonim lesz, ezért azon vélhetően az eddiginél kevesebben vallják majd magukat nemzetiségi közösséghez tartozónak, és ebből fakadóan még kevesebb kistelepülésen alakulhat meg nemzetiségi önkormányzat. Ez pedig akár ahhoz is vezethet, hogy az ország egyes térségeiben szórványosan élő nemzetiségek önkormányzatai kényszerűségből megszűnnek.
Jelentős változás, hogy azokon a településeken, ahol még soha nem volt nemzetiségi önkormányzat, az országos önkormányzatnak kell a választások kitűzésekor nyilatkoznia, indokolt-e a nemzetiségi közösség jogainak képviseletére választandó testület létrehozása. A jogalkotó reményei szerint ezzel megállítható a „kakukkfióka” jelenség.
A módosított törvény értelmében mostantól helyi nemzetiségi önkormányzatok is alapíthatnak és tarthatnak fenn szociális ellátó intézményt. Az idősgondozás a német közösség számára is létfontosságú feladat, probléma. Az idősgondozásban való részvételünk egyébként hagyományos, hiszen a segélyhívórendszerek kiépítése, az időseknek történő ételszállítás, a falugondnoki hálózat kiépítésének segítése korábban kiemelt feladatunk volt. Fontos, hogy a jövőben olyan idősotthonok jöjjenek létre, ahol a szépkorú magyarországi német gondozottak anyanyelvüket használni tudják, kultúrájukat, hagyományaikat tovább tudják ápolni.
Az oktatásra vonatkozó változtatások közül kiemelendő a nemzetiségi oktatás új, iskola előtti, ún. kiegészítő formája azokon a településeken, ahol a nemzetiségi gyermekek száma nem éri el az önálló óvodai csoport létrehozásához szükséges létszámot, ahogy azt is, hogy az ún. művészeti általános iskola programjai iskoláinkban végre elismerhetők nemzetiségi programként.
Mennyire elégedett az MNOÖ a módosított nemzetiségi törvénnyel?
A nemzetségi törvény módosítása a jogszabály számos elemét érintette, mindenképpen „felhasználóbaráttá” tette a törvényt. A jogszabály átfogó, a nemzetiségi önkormányzatok teljes közjogi és pénzügyi önállóságát megteremtő módosítás még várat magára.