Ez a bejegyzés több, mint 2 éve nem frissült, ezért lehetséges hogy a benne található információk elavultak!
40-ről 100 millió forintra emelkedik jövőre az a pályázati keretösszeg, amely a 13 hazai nemzetiség anyanyelvi diáktáborainak megvalósítására fordítható. Az országos önkormányzatok és intézményeik működésére 666 millió forinttal több jut majd; a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok több mint kétszer annyi pénzből gazdálkodhatnak, feladatalapú támogatásukra pedig negyedével nagyobb forrás jut. A 2015. évi költségvetési törvény – a szószólók módosító indítványa alapján – külön fejezetben rendelkezik arról, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez, (amennyiben azt európai uniós pályázati forrásból valósítják meg, úgy az önerő fedezetére) egy 441,2 millió forintos központi alapból kaphatnak pénzt.
– Örülök, hogy sikerült jelentős áttörést elérni a nemzetiségi önkormányzatok támogatásában, hisz az 2007 óta befagyott, miközben a feladatok, kötelezettségek növekedtek. Az meg különösen fontos, hogy a diáktáborokra az eddigi rendkívül szűkös keretösszegnek a két és félszerese fog jutni. Hisz értük, a gyerekekért, fiatalokért dolgozunk, számukra kell olyan lehetőségeket, programokat biztosítanunk, amelyek segítik őket az identitásuk megélésében, erősítésében – így értékelte a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a parlamenti döntést. Heinek Ottó elmondta, hogy az elmúlt hónapokban rendkívül intenzív, gyakorlatilag napi szintű egyeztetés folyt az országos önkormányzat és a német szószóló között. – Ezúton is köszönöm Ritter Imrének azt a magas színvonalú és hihetetlenül szívós munkát, ami végül is sikerhez vezetett – tette hozzá a német önkormányzat elnöke.
– Most új a nemzetiségek képviselete az Országgyűlésben, a szószólói intézmény és a szószólókból álló bizottság is. Tudtuk, ha most nem sikerül jelentős elmozdulást elérnünk, akkor valószínűleg soha – így foglalta össze a magyarországi németek szószólója a 2015. évi költségvetési törvény előkészítésének jelentőségét. Ritter Imre elmondta, a nemzetiségek parlamenti bizottsága már nyáron elkezdte az előkészületeket: – Nem vártuk meg a költségvetési törvény tervezetét! Az országos önkormányzatokkal egyeztetve, tényekkel, adatokkal alátámasztva összefoglaltuk a javaslatainkat, igényeinket, melyeket idejében megküldtünk a frakcióknak és a minisztériumoknak. Mindenki elismerte, hogy ez az anyag alaposan előkészített volt, és emiatt egyhangúlag támogatta is azt az Országgyűlés. Nemrég még – magamat is beleértve – senki sem hitte volna, hogy a nemzetiségek parlamenti megjelenésével alig fél év alatt ilyen jelentős eredményt sikerül elérnünk. Ez a kétmilliárdos többlettámogatás most már a miénk, ennél a későbbiekben sem adjuk alább!
Ritter Imre szerint ez az előrelépés a nemzetiségi szószólók mintegy féléves tevékenységének első igazán kézzelfogható eredménye. Emellett azonban nem törpül el az a tény sem, hogy amióta megkezdték a munkájukat, már több órán keresztül – hosszabban, mint eddig a 25 év alatt – beszélhettek a Tisztelt Ház előtt a hazánkban élő nemzetiségekről. A német szószóló kiemelte: e tájékoztató munka azért nagyon fontos, mert tapasztalata szerint a politikusok e területen jellemzően kevés ismerettel bírnak.
A szószólók jövő évi első feladatai között prioritásként szerepel majd, hogy Ritter Imre javaslatára sikerüljön elérniük, hogy a nemzetiségeket érintő törvényjavaslatokat előkészítőik minden alkalommal egyeztessék a nemzetiségek országos önkormányzataival. Ha ez nem történik meg, kérni fogják a házbizottságtól, hogy azt az adott javaslatot az Országgyűlés ne tárgyalja.