Készül az országos német önkormányzat stratégiájának folytatása

Befejeződött az első szakasz, a lejárt dokumentumban foglalt célkitűzések értékelése

Alapvetően nem változik, bizonyos részleteket illetően azonban módosul a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2020-ban lejárt stratégiája. A 2015-ben kidolgozott útmutató az első efféle, írásban lefektetett alapdokumentuma volt az önkormányzatnak, amely egy „Nyelv – identitás – összetartozás” címet viselő, alapvetéseket összefoglaló bevezetőt követően a német nemzetiségi politika, oktatás-nevelés, kultúra, ifjúságügy és kommunikáció területeit taglalja. A stratégia mentén elkönyvelhető eredményeket, az elért és el nem ért célokat négy, szakértőkből álló munkacsoport értékelte. Az új célok, az azokhoz kapcsolódó indikátorok, valamint az azok teljesüléséhez hozzájáruló projektötletek gyűjteménye várhatóan jövő februárra készül el.

„Steh dazu!“ („Vállald!“) – már a mottójával is összetartásra, aktív részvételre, együttműködésre hív fel a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának stratégiája, amely öt évre adott iránymutatást az MNOÖ vezette német közösség számára. Az abban foglalt alapvetések – például, hogy a német anyanyelv az identitás egyik legfontosabb eleme és a népcsoport összetartozásának jelképe, vagy hogy a hazai németség közösségként való fennmaradásához és erősödéséhez hatékonyan működő szervezeti háttérre, saját fenntartású intézményrendszerre van szükség – szemernyit sem változtak. A 2015-ben szakértői csoportok által kidolgozott, majd társadalmi vitára bocsátott dokumentum mostanra felülvizsgálatra szorult. Megalkotói annak idején öt éves időtartamban határozták meg az érvényességét. A részben a régi szakértőkből álló munkacsoportok a megvalósult és a (még) meg nem valósult célokat értékelték, illetve az esteleges változtatásokat, az új célok kitűzését mérlegelték.

A német nemzetiségi politikával foglalkozó munkacsoportot az országos német önkormányzat egyik elnökhelyettese vezeti. Schindler László kérdésünkre elmondta: az akkori stratégiai célkitűzések – vagyis aktív német nemzetiségi közösség és erős identitás kialakítása, a politikai képviselet kiépítése és professzionalizálása, a saját történeti-politikai narratíva megteremtése, valamint a nemzetközi kapcsolatok intenzívebbé tétele – jelentős részben megvalósultak: – Az említett ötéves időszak legfontosabb eredménye e területen természetesen az, hogy 2018 óta teljes jogú képviselő áll ki az érdekeinkért a magyar Országgyűlésben. Emellett sikerként könyveljük el azt is, hogy az identitásunk erősítése jegyében megszámlálhatatlanul sok rendezvényt tartottunk, amelyekre igencsak nagy volt az érdeklődés. Számottevő eredmény a saját fenntartású intézményhálózatunk jelentős kiépülése is. Ami azonba továbbra is komolyan fejlesztendő, az a német nyelv használata. Azt gondolom, már az is nagy eredmény lenne, ha legalább a csökkenő tendencia megállítását sikerülne elérnünk. A nyelvjárásaink tekintetében ez sajnos már lehetetlennek tűnik.

Schindler László hozzátette, további feladatok várnak az MNOÖ-re a települési német önkormányzati képviselők továbbképzése kapcsán, hiszen a megnövekedett feladatmennyiség és az azzal összefüggő felelősségvállalás az eddiginél is szakszerűbb munkavégzést tesz szükségessé.

Az előrehaladott asszimilációs folyamat kezelésének egyik kulcsfontosságú eleme a nyelv és az identitás nevelési-oktatási intézményeken keresztüli továbbadása. Az MNOÖ-stratégia e területen kitűzött hosszú távú céljai – különösen a széleskörű intézményhálózat kiépülése, az óvodák, iskolák hatékonyságát és minőségét fokozó feltételek megléte – folyamatosan valósulnak meg, ugyanakkor ez ügyben is maradtak kezelendő hiányosságok. Az e területtel foglalkozó munkacsoportot az MNOÖ oktatási bizottságának elnöke vezeti. Manz Alfréd kiemelte, a régi stratégia öt esztendejében 69-re nőtt azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek a száma, amelyeket települési német önkormányzatok vettek át saját fenntartásba, miközben az oktatási rendszer működéséhez elengedhetetlen pedagógus-ellátottságot többek között egy jól működő ösztöndíjrendszer bevezetésével sikerült megtámogatni. – Fontos eredmény – tette hozzá Manz Alfréd – annak a sok-sok szakmai anyagnak az elkészülte, amelyek például az óvoda és az alsó tagozat, illetve az alsó és felső tagozat közti átmenetet könnyítik meg, vagy épp a különféle oktatási típusokra vonatkozó kompetenciamodellek kidolgozása, amelyek azt mutatják be, hogy a tanulóknak bizonyos évfolyamokon milyen nyelvi és egyéb tudásbéli kompetenciákkal kell rendelkezniük. Emellett megemlítendő az a nagy népszerűségnek örvendő és igencsak sikeres projektünk, amelynek keretében lassan tucatnyi német tanösvény jött, illetve jön létre országszerte. Hiányosságok persze ezen a területen is vannak. Néhány pozitív példától eltekintve sajnos alig sikerült növelnünk az egynyelvű óvodák, illetve a kétnyelvű általános iskolák számát, a német nemzetiségi nyelvből tervezett országos kompetenciamérés sem valósult meg, és adósak maradtunk a saját minőségbiztosítási rendszerünk kidolgozásával is. Összességében egyébként azon a véleményen vagyunk, hogy a mennyiségi növekedés után most a minőség fejlesztésére kell hangsúlyt fektetnünk. Annak pedig egy fontos eleme pillanatnyilag nem tűnik kielégítőnek: gond ugyanis, hogy mind a nevelési-oktatási intézményeinkben, mind pedig azokon kívül – például rendezvényeken – nem használjuk elég konzekvensen a német nyelvet. Ez komolyan fejlesztendő terület.

A magyarországi német kultúra erősítése, valamint a kommunikáció terén elért eredményekről és fejlesztendő dolgokról Waldmann-né Baudentisztl Éva vezényletével tanácskozott szakértői munkacsoport. Az országos német önkormányzat elnökhelyettese elmondta: a két nagy témakör mindenekelőtt a kultúrcsoportokkal, az irodalommal és művészetekkel, a színházzal, a vallással, múzeumokkal, könyvtárakkal, továbbá a kommunikációban rejlő felelősséggel és lehetőségekkel, valamint a magyarországi német médiumok helyzetével kapcsolatos kérdéseket ölelte fel. – Szinte minden területen elkönyvelhetünk kisebb-nagyobb sikereket, eredményeket. Csak hogy néhány példát említsek: lényeges, hogy egyre több kulturális csoportunk tartja fontosnak az autentikus hagyományok őrzését, hogy a Landesrat (Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa) számos továbbképzést, minősítőt szervez a számukra, hogy nagyszerű közösségépítő rendezvényeink és egyéb kezdeményezéseink voltak, hogy igényes irodalmi művek láttak napvilágot, hogy a tájházaink egyre gazdagabbak és interaktívabbak, vagy hogy a színjátszó mozgalmunk évek óta sikeres. A kommunikációs csatornáink jelentősen kibővültek – különösen az online térben. De akármilyen jól is dolgoztunk, természetesen van még min javítanunk. Úgy érezzük, hogy például az irodalmat és a művészeteket közelebb kell vinnünk a gyermekekhez – ehhez és hasonló ügyekhez új projekteket kell kidolgoznunk. Egy stratégiai célunkat pedig egyelőre sajnos nem sikerült előmozdítanunk: a közmédia német szerkesztősége működési feltételeinek javítását. Még ezen is dolgoznunk szükséges.

Felgyorsult, digitalizált világunkban rendkívüli kihívás a fiatalok megszólítása, német identitásuk erősítése – ezzel a megállapítással kezdődik a régi stratégia ifjúságra vonatkozó fejezete. Ez a megállapítás az elmúlt években csak még igazabb lett, pedig számos kezdeményezés igyekezett a probléma ellen hatni. Koch Emil munkacsoport-vezető, az MNOÖ ifjúsági bizottságának elnöke kiemelte, annak idején csakis kézzelfogható célokat fogalmaztak meg, és az egyik legnagyobb sikert abban látja, hogy a magyarországi német fiatalok egységben, szervezeteken átívelően törekedtek e célok megvalósítására. – Nagy dolog, hogy a VUK (az Egyesület a Magyarországi Német Gyerekekért) és a GJU (a Magyarországi Német Fiatalok Közössége) közti együttműködés kiváló. Komoly eredménynek tartom azt is, hogy kitartó munka árán stabilan jelen vagyunk a közösségi médiában, ami a fiatalok megszólításának záloga. Számos kampány, valamint a már hagyományos ifjúsági konferenciánk révén fejlődtünk, bővültünk, hálózatba szerveződtünk, sőt sikerült azt is elérnünk, hogy sok fiatal vállal szerepet helyi német önkormányzatokban, de az országosban is. Fontos eredmény továbbá, hogy az országos német önkormányzatnál évek óta dolgozik ifjúsági referens. A céljaink, projektjeink jelentős részét folytatni fogjuk, hosszú távú célokban gondolkodunk. Nem minden valósult meg maradéktalanul, bizonyos kezdeményezéseink a vártnál kevésbé voltak sikeresek, de tovább kell dolgozzunk.

 

A stratégia aktualizását a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) támogatja.

Megosztás