Ez a bejegyzés több, mint 2 éve nem frissült, ezért lehetséges hogy a benne található információk elavultak!
Gerhard Seewann több mint három évtizede foglalkozik a hazai németség történetének kutatásával. A történész munkássága, mely gyakran szokatlan szempontokat is felvet, kétségkívül A magyarországi németek története 1-2. című monográfiájában teljesedik ki. A szerző a kötet előszavában úgy fogalmaz: minden csoportnak, így a magyarországi németeknek is szüksége van arra, hogy históriáját saját szempontjából értelmezhessék, ami az identitásteremtés alapja lehet. A magyar történetírás Seewann szerint meglehetősen nemzetközpontú, kirekeszti a hazánkban élő nemzetiségeket. A seewann-i monográfia több mint ezer esztendő áttekintésével vizsgálja a Magyarországon élő németek történetét, identitását, a németek kapcsolatát és összefonódását a magyarokkal és más kisebbségekkel – beágyazva mindezt nagyobb történeti összefüggésekbe. Külön említést érdemel a mintegy 150 oldalnyi forrásmelléklet, amelynek első feljegyzése 1689-ből, a németek betelepítésének idejéből származik. Ez megfogalmazza, hogyan szolgálhatja a Magyar Királyság belpolitikai működése a célt, miszerint „a közjó, vagyis az egész közösség s külön-külön minden egyes ember java előmozdítható, károsodásuk pedig elhárítható” legyen.
Mind Budapesten, a Magyarországi Németek Házában, mind Pécsett, a Lenau Házban nagy érdeklődés övezte a könyvbemutatót, amelyen a szerző maga is részt vett.