Rendkívül sikeres a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának tanösvény-projektje, mégpedig nemcsak a hazai német közönség körében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Német Szövetségi Belügyminisztérium idén további két tematikus út létrejöttét támogatja. A projektgazda MNOÖ nagy örömmel konstatálta, hogy az országos hálózat mostantól olyan régióra is kiterjedhet, amely ez idáig nem büszkélkedhet egyetlen ilyen létesítménnyel sem. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, festői szépségű Hercegkút ad ugyanis otthont a 15. német tanösvénynek, a 16. pedig a Budapesttől 50 km-re, a Gerecse hegység lábánál található Nyergesújfalu lesz.
Nyergesújfalu: nyereg nélkül Nyergesen
A koncepció megfogalmazása egy nyelvjáték, mely mind német, mind magyar nyelven jól működik és nem csak a város nevére, de múltjára és címerére is utal. A Nyergesújfalura betelepülő svábok ugyanis híresek voltak kistermetű, de gyors és szívós lovaikról, amiért is a tanösvény vezérmotívumaként a szakértői csapat a ’lovat’ választotta. A majdani tanösvényt meglátogató érdeklődők részletekbe menően is informálódhatnak – többek között – a pünkösdi királyválasztásról, melynek során bizony a lovasok Nyergesen nyereg nélkül lovagoltak.
Egy másik táblán olvashatunk a Jókai Mór regényeiben is szereplő nyergesi gyorsparasztokról, akik Buda és Bécs között sokkal gyorsabban szállították az utasokat, mint a császári és királyi postakocsi. Apropó híres emberek: egy tábla a település leghíresebb svábjáról, Kernstok Károly festőművészről és az ő helybelieket, a Dunát és természetesen lovakat ábrázoló képeiről szól. Máshol talán herceg érkezett fehér lovon, de Nyergesújfalun: nyergesi legény jött sötét lován a lányosházhoz, és ha „nyeregben érezte magát”, akkor bizony lakodalmat tartottak, melynek korabeli helyi szokásairól, népviseletéről is bőven nyújtanak információt a tanösvény táblái. Ezen az eseményen is természetesen finom nyergesi bort ittak, így egy további tábla bevezeti a kedves látogatót a borkészítés és szőlőtermesztés rejtelmeibe, valamint a Pince-völgybe. Végül, de nem utolsó sorban kiderül, hogyan vált az elmúlt évszázadban a település mezőgazdasági faluból iparvárossá a vízimolnárok, a kádárok és a kőfaragó dinasztiák jóvoltából.
Hercegkút: A Tokaj-hegyaljai sváb falu
Hercegkút német neve – Trautsondorf – a település egykori földesúri családjára emlékeztet, aki évszázadokkal ezelőtt németeket telepített be. Ők a magyarországi németekre általában jellemző dolgokon – például a vallásosságon, a hagyományhűségen, a sajátos gasztronómián, a szorgalmon, vagy épp a történelem viharában megélt sorscsapásokon – túl számos helyi jellegzetességgel büszkélkedhetnek. Az UNESCO világörökség részét képező egyik pincesortól a másikig húzódó tanösvény számos látványos építmény (a Gombos-hegyi kálvária, a templom, az iskola vagy épp a sváb tájház) mellett halad majd el. Azt végigjárva sok-sok helyi történet tárul fel, mindehhez pedig a Zemplén hegység biztosít páratlan kulisszát.
A sorban a 15. és 16. tematikus német sétaút a tervek szerint még idén elkészül. A 2015-ben az országos német önkormányzat által kezdeményezett és a német belügyminisztérium támogatásával megvalósuló projekt keretében eddig összesen 13 települési német tanösvény létesülhetett (Sombereken, Pilisszentivánon, Tarjánban, Fekeden, Mecseknádasdon, Bándon, Bátaszéken, Csolnokon, Mohácson, Pécsváradon, Dunabogdányban, Móron és Szekszárdon), valamint egy országos német tematikus út, mégpedig Baján. A nyolc éve megszületett ötlet nyomán megépült néhány száz méter hosszú utak nagy népszerűségnek örvendenek, ezért is vállalja egyre több magyarországi német település a helyi értékek, különlegességek tanösvénytáblákon, interaktív elemeken és kísérőfüzetek lapjain történő bemutatását. Az említett projektek az adott faluban, illetve városban működő német önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek összefogása, valamint önkéntesek munkája révén valósulnak meg.